A k�zbenj�r�

J�zus Tib�ri�sban van egy tan�tv�ny h�z�ban az apostolokkal egy�tt. J�d�s is vel�k van. Meg�rkezik Johanna is Jon�t�val, �s �dv�zli az apostolokat:

-- B�ke veletek!

               A v�ros �pp egy vihar ut�n van, az utak m�g s�rosak, amikor meg�rkezik M�ria, Alfeus feles�g�vel egy�tt.

-- Itt van Any�d, Mester! -- �rtes�ti Tam�s J�zust. J�zus el�j�k megy a t�bbiekkel egy�tt. Gratul�lnak az asszonyoknak, hogy sz�razon meg�szt�k a vihart, csak ruh�juk szeg�lye lett kiss� s�ros.

               Az els� cseppekn�l meg�lltunk egy kert�szn�l -- magyar�zza M�t�, aki az asszonyok el� ment m�g n�h�ny apostollal.

-- Sokat v�rtatok r�nk? -- k�rdezi.

-- Nem. Hajnalban �rkezt�nk ide.

-- Egy szerencs�tlen dolog fenntartott minket -- mondja Andr�s.

-- Rendben van. Most, hogy mindny�jan egy�tt vagyunk �s az id� j�, azt mondan�m, induljunk el este Kafarnaumba -- mondja P�ter.

               M�ria, aki mindig beleegyezik, most kijelenti:

-- Nem, Simon. Nem indulhatunk el, el�sz�r... Fiam... egy anya seg�ts�get k�rt t�lem, mert te, egyed�l te tudod megtenni, hogy megt�r�tsd egyetlen fi�t. K�rlek, hallgass meg engem, mert meg�g�rtem neki. Bocs�ss meg neki... Bocs�natodat...

-- M�r megadta, M�ria. M�r besz�ltem a Mesterrel... -- szak�tja f�lbe a keri�ti, azt gondolva, hogy M�ria r�la besz�l.

-- Nem r�lad besz�lek, J�d�s, Simon fia. Eszterr�l, L�vi feles�g�r�l, a n�z�reti asszonyr�l besz�lek, akit meg�lt Fi�nak viselked�se. J�zus, � azon az �jjelen halt meg, amikor te elment�l. �s az � hozz�d int�zett k�r�sei nem �nmag�ra vonatkoztak, egy rosszh�r� fi� szeg�ny v�rtan� anyj�ra, hanem a fi�ra... mert mi, any�k, nem magunk�rt agg�dunk...

               � az � S�muel�t akarta megmenteni... De most, hogy meghalt, S�muelt elfogta a lelkiismeretfurdal�s, szinte belebolondult, nem hallgat semmif�le �rvel�sre... De te, Fiam, meg tudod gy�gy�tani �rtelm�t �s lelk�t egyar�nt...

-- Megb�nta b�n�t?

-- Hogyan k�v�nhatod t�le ezt, ha k�ts�gbeesett?

-- Val�ban k�ts�gbees�sbe kell kergetnie �t a gondolatnak, hogy meg�lte anyj�t, �lland�an f�jdalmat okozva neki. Nem lehet b�ntetetlen�l megszegni a felebar�ti szeretet els� parancs�t. Any�m, hogyan k�v�nhatod, hogy �n megbocs�ssak, �s Isten b�k�t adjon egy anyagyilkosnak, aki nem b�nja b�n�t?

-- Fiam, ez az anya k�ri a b�k�t a m�svil�gr�l... J� volt... Oly sokat szenvedett...

-- � b�k�t fog �lvezni...

-- Nem, J�zus. Nem �lvezhet b�k�t egy anya lelke, aki l�tja, hogy gyermeke n�lk�l�zi az Istent...

-- Igazs�gos, hogy meg van fosztva t�le.

-- Igen, Fiam. Igen. De a szeg�ny Eszter�rt... Utols� szava fi��rt mondott ima volt... �s azt mondta, mondjam meg neked, J�zus, Eszternek ebben az �letben soha nem volt egyetlen �r�me sem, te tudod. Add meg neki ezt az �r�met most, miut�n meghalt, add meg lelk�nek, amely szenved a fia miatt.

-- Any�m, �n igyekeztem megt�r�teni S�muelt n�z�reti tart�zkod�som alatt. De hi�ba besz�ltem neki, mert aludt benne a szeretet...

-- Tudom. De Eszter felaj�nlotta bocs�nat�t, szenved�seit, hogy a szeretet �jj��ledjen S�muelben. �s ki tudja? Ez a jelenlegi gy�trelme nem �jj��led� szeretet�b�l fakad? F�jdalmas szeretetb�l, �s valaki azt mondhatn�: hasztalan szeretetb�l, felt�telezve, hogy anyja m�r nem �rvendhet neki. De te tudod, �s �n is tudom, �n hitb�l, te ismereted r�v�n, hogy a holtak szeretete �rk�dik �s k�zel�nkben van. �k nem k�z�mb�sek, �s nem ismeretlen sz�mukra az, hogy mi t�rt�nik h�trahagyott szeretteikkel... �s Eszter m�g �rvendhet ennek a megk�sett szeretetnek, amelyben h�l�tlan fi�t�l r�szes�l, akit most a lelkiismeretfurdal�s marcangol. �, J�zusom, tudom, ez az ember undorral t�lt el t�ged b�n�nek nagys�ga miatt. Egy fi�, aki gy�l�li saj�t anyj�t, egy sz�rnyeteg sz�modra, aki a teljes szeretet vagy Any�d ir�nt. De �ppen az�rt, mivel te a teljes szeretet vagy ir�ntam, hallgass meg engem! Menj�nk vissza egy�tt N�z�retbe, azonnal. Nem terhes sz�momra az �t, semmi sem terhes sz�momra, ha az egy l�lek megment�s�re szolg�l.

-- Rendben van. Gy�zt�l, Any�m... J�d�s, Simon fia, vedd magadhoz J�zsefet, �s induljatok N�z�retbe. Vezess�tek hozz�m S�muelt Kafarnaumba.

-- �n? Mi�rt �n?

-- Mert te nem vagy f�radt. A t�bbiek igen. Sokat j�rtak, mik�zben te pihent�l...

-- �n is �ton voltam. N�z�retben voltam, t�ged kerestelek. Any�d megmondhatja.

-- T�rsaid minden szombatra elmentek N�z�retbe, �s most t�rtek vissza egy hossz� k�r�tr�l. Menj, �s ne vitatkozz�l!

-- �s... a n�z�retiek nem szeretnek engem... Mi�rt �ppen engem k�ldesz?

-- Engem sem szeretnek, m�gis elmegyek N�z�retbe. Nem sz�ks�ges, hogy szeressenek minket ahhoz, hogy elmenj�nk egy helyre. Menj, �s ne vitatkozz�l, ism�tlem!

-- Mester... �n f�lek az �r�ltekt�l...

-- Az illet�nek lelkiismeretfurdal�sa van, de nem �r�lt.

-- Any�d mondta.

-- �s �n harmadszor mondom neked: Menj, �s ne vitatkozz�l! Csak j�t tehet neked, hogy elgondolkozol azon, hov� vezethet az, ha valaki szenved�st okoz anyj�nak...

-- S�muelhez hasonl�tasz engem? Any�m kir�lyn� az otthon�ban. �n m�g ott sem vagyok, hogy ellen�rizzem �t, �s hogy megterheljem eltart�sommal...

-- Az any�k sz�m�ra nem ezek a dolgok terhesek, hanem az nehezedik r�juk sziklak�nt, hogy fiaik szeretetlenek, t�k�letlenek Isten �s az emberek szem�ben. Menj, mondom!

-- Megyek. �s mit mondjak neki?

-- Hogy j�jj�n Kafarnaumba, hozz�m.

-- Ha m�g anyj�nak sem engedelmeskedett, azt akarod, hogy neked engedelmeskedjen, most, miut�n annyira elcs�ggedt?

-- M�g mindig nem �rted, hogy ha t�ged elk�ldelek, az annak a jele, hogy m�r m�k�dtem S�muel lelk�ben, megsz�ntetve esztelen, cs�ggeteg lelkiismeretfurdal�s�t?

-- Megyek. Isten veled, Mester! Isten veled, Anya! Isten veletek, bar�taim! -- �s elmegy, egy�ltal�n nem lelkesedve, J�zseft�l k�vetve, aki viszont nagyon boldog, hogy �t v�lasztott�k ki erre a k�ldet�sre.

               P�ter d�dol valamit a fogai k�z�tt. J�zus megk�rdezi:

-- Mit mondasz, Simon, J�n�s fia?

-- Egy �reg tavi �nek szavait...

-- Melyek azok?

-- Ezek: ,,Mindig �gy van! Tetszik a hal�szat a f�ldm�vesnek, nem szeret azonban hal�szni a hal�sz!'' Ennek igazs�ga l�that� itt, hogy ink�bb szeret hal�szni a tan�tv�ny, mint az apostol...

               Mindny�jan nevetnek. J�zus nem nevet, hanem fels�hajt.

-- Megszomor�tottalak, Mester? -- k�rdi P�ter.

-- Nem. De ne b�r�lgass mindig!

-- Jud�snak sz�lt a b�r�lata, aki megszomor�totta testv�remet -- mondja J�d�s T�d�.

-- Te is hallgass, f�leg a sz�ved m�ly�n!

-- De igaz�n r�szes�lt m�r S�muel a csod�ban? -- k�rdezi k�v�ncsian �s kiss� hitetlenkedve Tam�s.

-- Igen.

-- Akkor felesleges, hogy Kafarnaumba j�jj�n.

-- Sz�ks�ges. Nem gy�gy�tottam meg teljesen a sz�v�t. Neki mag�nak kell keresnie a gy�gyul�st, vagyis a bocs�natot szent b�nb�nattal. De megtettem, hogy k�pes legyen ism�t gondolkodni. Most szabad akarat�t�l f�gg, hogy a t�bbit is elnyerje.

(6-1031)  

Amikor S�muel meg�rkezik, egy sarokba vonul, de J�zus felsz�l�tja:

-- J�jj ide!

-- Ne �tkozz el engem!

-- Ahhoz, hogy megtegyem, nem kellett volna ideh�vni t�ged. Csak ennyi mondanival�d van az �dv�z�t�nek? -- J�zus szigor�, de ugyanakkor b�tor�tja is �t.

               A f�rfi r�n�z... Ut�na hirtelen s�r�sba t�r ki, �s a f�ldre vetve mag�t felki�lt:

-- Ha te nem bocs�tasz meg nekem, nem lesz b�k�m!

-- Amikor j�t akartam tenni veled, mi�rt nem akartad? M�r k�s� van a j�v�t�telre. Any�d meghalt.

-- Oh, ne eml�keztess r�! Kegyetlen vagy!

-- Nem. Az Igazs�g vagyok. Az Igazs�g voltam akkor is, amikor azt mondtam, hogy meg�l�d any�dat. Az vagyok most is. �s te akkor kinevett�l. Mi�rt keresel engem most? Any�d meghalt. Te v�tkezt�l, folyton v�tkezt�l, j�llehet tudtad, hogy b�n�ket k�vetsz el. Megmondtam neked, ez a te nagy b�n�d: v�tkezni akart�l, megvetve a Szeretet szav�t. Mi�rt sir�nkozol akkor most, hogy nincs b�k�d?

-- Uram, Uram! Irgalmazz! Elment az eszem, �s meggy�gy�tott�l, rem�ltem benned, miut�n el�z�leg semmiben sem rem�ltem. Ne engedd, hogy csalatkozzam rem�nyemben!

-- �s mi�rt nem rem�lt�l el�z�leg?

-- Mert... any�m hal�l�t okoztam a szenved�sekkel... M�g utols� est�j�n is... A v�g�t j�rta... �s nem voltam j� hozz�... meg�t�ttem, Uram!!!

               Oly cs�ggeteg felki�lt�s ez, amely megt�lti a szob�t.

-- Meg�t�ttem... �s meghalt aznap �jjel!... �s nem mondott nekem m�st, csak azt, hogy legyek j�... Any�m! �n �ltem meg!

-- �veken kereszt�l gy�t�rted �t, S�muel! Att�l kezdve, amikor megsz�nt�l j�nak lenni. Szeg�ny Eszter! H�nyszor l�ttam �t s�rni! �s h�nyszor k�rt engem, hogy simogassam meg �t, mint gyermeke, helyetted... �s te tudod, hogy nem ir�ntad val� bar�ts�gb�l, aki velem egykor� vagy, hanem any�d ir�nti irgalomb�l j�ttem a h�zadba... Nem kellene megbocs�tanom neked, de k�t anya k�rt engem �retted, �s a te b�natod �szinte. Ez�rt megbocs�tok. Egy feddhetetlen �lettel t�r�ld el polg�rt�rsaid sz�v�b�l a b�n�s S�muel eml�k�t, �s nyerd vissza magadnak any�dat. Megteszed ezt, ha igaz �lettel elnyered az eget, �s any�dat abban. De eml�kezz r�, �s j�l jegyezd meg, hogy nagyon nagy volt a b�n�d, �s ez�rt ar�nyosan nagynak kell igaz voltodnak is lennie, hogy elt�r�lje tartoz�sodat.

-- �, te j� vagy! Nem olyan, mint az a tieid k�z�l, aki azonnal kiment, miut�n bel�ptem ide. �s aki csak az�rt j�tt N�z�retbe, hogy elrettentsen engem! Ezek megmondhatj�k...

               J�zus megfordul... Az apostolok k�z�l csak a Keri�ti hi�nyzik, teh�t � az, aki rosszul b�nt S�muellel. Mit kell J�zusnak mondania? Az�rt, hogy ne b�r�lj�k, se mint apostolt, se mint embert, kijelenti:

-- Senki sem tud t�l szigor� lenni a b�n�det illet�leg. Amikor valaki rosszat tesz, gondolnia kell arra, hogy az emberek el�t�lik, gondolnia kell arra, hogy m�dot ad nekik az el�t�l�s�re... De ne haragudj r�! A gy�trelem, amiben r�szes�lt�l, legyen r�sze a kiengesztel�snek Isten m�rleg�n. Menj�nk! Itt, az igazak k�z�tt, �rvendez�nk a te megt�r�sednek. Testv�rek k�z�tt vagy, akik nem vetnek meg t�ged. Mert minden ember v�tkezhet, de csak az megvet�sre m�lt�, aki kitart a b�nben.

-- �ldalak t�ged, Uram! Bocs�natodat k�rem az�rt is, hogy oly sokszor megvetettelek... Nem tudom, hogyan h�l�ljam meg... �s a b�ke, tudod? A b�ke, ami visszat�r bel�m -- �s s�rni kezd, de most m�r nyugodt s�r�ssal...

-- Any�mnak adj h�l�t! Ha bocs�natot nyert�l, ha meggy�gyult�l �rj�ng�sedb�l, hogy k�pes l�gy a b�nb�natra, azt neki k�sz�nheted.

(6-1139)  

S�muel b�nb�nata �szinte �s maradand� volt. K�s�bb J�zus tan�tv�nyai k�z�tt tal�ljuk �t.

(7-1424)  

A kafarnaumi zsinag�g�ban egy szemtelen farizeus, akinek unok�j�t az � k�ny�rg�s�re J�zus megmentette a hal�lt�l, miut�n egy k�gy� megmarta, most gyal�zni kezdi J�zust. A kafarnaumi sz�zados, aki jelen van, megfenyegeti a farizeust, hogy R�ma megb�nteti majd. Erre az megijed, �s J�zus k�zbenj�r�s�t k�ri a sz�zadosn�l, hogy �lljon el a terv�t�l. A sz�zados teljes�ti J�zus k�v�ns�g�t.

-- K�r! Pedig j� lett volna! -- ki�lt fel P�ter.

               M�t� egyet�rt vele:

-- Igen. Hagynia kellett volna a Mesternek, hogy megb�ntess�k, annyit s�rtegetett minket. Gy�l�lk�d� v�nember!

-- �s oly k�szs�ges arra, hogy �jrakezdje! -- ki�lt fel Tam�s.

               J�zus szigor�an megfordul:

-- Engem k�vettek, vagy az �rd�g�t? T�vozzatok t�lem, ti irgalmatlan sz�v�ek! F�jdalmas sz�momra a jelenl�tetek! A h�rom ott helyben meg�ll, k�v� dermedve a fedd�st�l.

-- Fiam! M�r annyi f�jdalmad van! �s nekem is annyira f�j! Ne csatold hozz� ezt, n�zz r�juk! -- k�ny�r�g M�ria.

               J�zus megfordul, �s r�n�z a h�romra... H�rom les�jtott arc, de rem�ny �s f�jdalom t�kr�z�dik a szem�kb�l.

-- J�jjetek ide! -- parancsolja J�zus.

�, a fecsk�k nem olyan sebesek, mint ez a h�rom!

-- Ez az utols� alkalom legyen, hogy ilyen besz�det hallok! Neked, M�t�, nincs ehhez jogod! Te, Tam�s, m�g nem halt�l meg, hogy meg�t�ld, ki a t�k�letlen, �s hogy �dv�z�ltnek hidd magadat. Te pedig, Simon, J�n�s fia, �gy tett�l, mint az, aki nagy f�rads�ggal felcipelt a cs�csra egy nagy szikl�t, �s ut�na leg�rd�tette a v�lgybe. �rts�tek meg ez�rt, mit akarok mondani... Itt, a zsinag�g�ban �s a v�rosban hasztalanul besz�lek. Besz�lni fogok a b�rk�r�l, a tavon. K�sz�tsetek el� annyi b�rk�t, amennyire sz�ks�g van, �s elmegy�nk egy nyugodt est�n, vagy friss reggelen...

(6-1038)  

(Tam�snak igaza volt. A farizeus nem t�rt meg, hanem ott volt a kereszt alatt J�zus g�nyol�i k�z�tt. J�zus el�re tudta ezt, m�gis megbocs�tott neki!)

* * *

J�zus a Genez�reti-t� t�ls� partj�n j�r, �s sok beteget visznek el�. � meggy�gy�tja �ket. M�ria is vele van. Egy asszony leborul el�tte, �s k�ri: .

-- Anyas�godra k�rlek, l�gy irgalmas hozz�m! -- mondja az asszony, aki gyermeket szeretne, de term�ketlen. M�ria lehajol f�l�, �s megk�rdezi t�le:

-- Mit akarsz, n�v�rem?

-- Hogy any�v� legyek... Egy gyermeket! Csak egyet! Gy�l�lnek magtalans�gom miatt. Hiszem, hogy Fiad mindent meg tud tenni, de oly nagy a bel� vetett hitem, hogy azt gondolom, mivel t�led sz�letett, t�ged oly szentt� �s hatalmass� tett, mint amilyen �. Most k�rlek t�ged, anyai �r�m�dre k�rlek, t�gy engem term�kenny�! �rints meg kezeddel, �s boldog leszek...

-- Nagy a te hited, asszony. De abban kell hinni, akinek joga van erre: Istenben. J�jj az�rt J�zusomhoz... -- megfogja a kez�t, �s k�ri a t�meget, hogy engedj�k �t Fi�hoz menni.

               A t�bbi n�tan�tv�ny k�veti �t az �ton, amit a t�meg nyit sz�m�ra. Amikor meg�rkeznek J�zushoz, M�ria k�ri �t:

-- J�zus, hallgass meg! Itt van egy asszony, aki kegyelmet k�r. Term�ketlen...

-- Ne zavard a Mestert ��rette, asszony! M�he elhalt -- mondja valaki, aki nem tudja, hogy Isten Anyj�hoz besz�l.

               Amikor figyelmeztetik erre, megzavarodik, �s igyekszik elt�nni, mik�zben J�zus egyszerre v�laszol neki �s a k�ny�rg�nek:

-- �n vagyok az �let. Asszony, legyen a te hited szerint! -- �s kez�t egy pillanatra annak fej�re teszi.

(6-1065)

K�vetkez�