A tan�t�n�

J�zus megmentett egy 12-13 �ves le�nyt egy r�mait�l, aki rabszolgak�nt tartotta. N�h�ny asszonnyal �s p�sztorral el�rek�ldte �t N�z�retbe az �zenettel, hogy n�h�ny nap m�lva � is meg�rkezik.

               Unokatestv�rei, Tam�s �s a zel�ta Simon t�rsas�g�ban J�zus N�z�ret fel� megy, a t�bbi apostolt pedig Kafarnaumba k�ldi a keri�ti J�d�ssal egy�tt, aki k�s�bb csatlakozott hozz�juk, �s �gy nem tud a megmentett le�nyr�l, Aure�r�l.

               Tam�s m�r messzir�l �szreveszi, hogy f�st sz�ll fel M�ria h�z�nak k�m�ny�b�l.

-- Anya otthon van, �s kenyeret s�t... -- mondja olyan gyeng�den, mintha saj�t anyj�r�l lenne sz�.

A zel�ta mosolyogva hozz�teszi:

-- Igen. �s az � b�k�je m�r el�r a sz�v�nkbe.

-- Menj�nk gyorsan -- mondja Jakab. -- Gyertek ezen az �sv�nyen, hogy a n�z�retiek ne l�ssanak meg, k�l�nben feltart�ztatn�nak...

-- De akkor nem megy�nk el a ti h�zatok mellett... A ti any�tok is v�gyakozik r�, hogy viszontl�sson titeket.

-- �, biztos lehetsz, Simon, hogy any�nk M�ri�n�l van. Szinte mindig ott van. �s ott lesz, mert kenyeret k�sz�tenek a beteg le�ny sz�m�ra. (Aurea ugyanis l�zas lett �tk�zben, �s betegen �rkezett N�z�retbe.)

               Amikor az �sv�nyen el�rkeznek M�ria kertj�hez, J�zus azt aj�nlja, hogy ne a kerten kereszt�l menjenek be a h�zba, hanem az utc�ra ny�l� ajt�n kopogtassanak be.

-- Any�mnak f�jdalmat okozna, ha l�tn�, hogy s�v�ny�t sz�tromboltuk.

-- Az � z�rt kertje! -- ki�lt fel J�d�s T�d�.

-- Igen, �s � benne a r�zsa! -- mondja Tam�s.

-- A liliom a t�visek k�z�tt -- mondja Jakab.

-- A lepecs�telt forr�s -- teszi hozz� a zel�ta.

-- M�g ink�bb: A kertnek forr�sa �l� v�z k�tfeje, amely a Libanonr�l cs�rgedezik al�, amely az �l� Vizet adja a f�ldnek, �s illatos sz�ps�g�vel az �g fel� sz�kell -- eg�sz�ti ki M�ria dics�ret�t J�zus.

-- Hamarosan boldog lesz, hogy l�that t�ged -- mondja Jakab.

-- Testv�rem, mondj meg nekem valamit, amit m�r j� ideje szeretn�k tudni. Te mik�nt l�tod M�ri�t? Mint Any�t, vagy mint alattval�dat? � a te Any�d, de asszony, �s te Isten vagy... -- k�rdezi T�d�.

-- Mint n�v�remet �s jegyesemet, mint akiben Istennek kedve telik, �s akiben megnyugszik, �s mint az Ember vigasz�t. �n mindezt l�tom �s birtokolom M�ri�ban, mint Isten �s mint Ember. � a H�roms�g m�sodik Szem�ly�nek Gy�ny�r�s�ge volt az �gben. Gy�ny�r�s�ge az Ig�nek, az Aty�nak �s a L�leknek, �s Gy�ny�r�s�ge a Megtestes�lt Istennek, �s az lesz a megdics��lt Istenembernek.

-- Mily nagy titok! Isten teh�t k�tszeresen megfosztotta mag�t azokt�l, akikben tetsz�s�t nyerte? Benned, �s M�ri�ban, �s a f�ldnek adott titeket... -- elm�lkedik a zel�ta.

-- Mily nagy szeretet! Ezt kell mondanom. A szeretet �szt�k�lte a H�roms�got, hogy M�ri�t �s J�zust a f�ldnek adja -- mondja Jakab.

-- �s nem magad�rt, aki Isten vagy, hanem R�zs�d�rt nem f�lt�l az emberekre b�zni �t, akik teljesen m�ltatlanok arra, hogy �rk�djenek felette? -- k�rdi Tam�s.

-- Tam�s, az �nekek �neke megv�laszol neked: ,,A b�keszeret�nek volt egy sz�leje, �s r�b�zta azt a vincell�rekre, azokra a megszents�gtelen�t�kre, akiket felbujtogatott a gonosz, hogy nagy �sszeget adjanak �rte, azaz mindenk�ppen igyekezzenek elcs�b�tani. De az �r sz�p Sz�leje meg�rizte mag�t, �s nem akarta m�snak adni gy�m�lcs�t, hanem csak az �rnak, �s csak neki ny�lt meg, hogy a felbecs�lhetetlen Kincset, az �dv�z�t�t megsz�lje.'' (V�. �n 8, 11-12)

El�rkeznek a h�z ajtaj�hoz. Mik�zben J�zus kopog, J�d�s megjegyzi:

-- Azt mondhatn�nk: ,,Nyiss ajt�t nekem, n�v�rem, jegyesem, kedvesem, galambom, szepl�telen...''

               De amikor az ajt� kiny�lik, �s megjelenik M�ria kedves arca, J�zus nem mond m�st, csak a legkedvesebb sz�t, kit�rt karokkal fogadva �t: ,,Mama!''

-- �, Fiam! Te �ldott! L�pj be, a b�ke �s a szeretet legyen veled!

-- �s az �n Mam�mmal, a h�zzal, �s azzal, aki benne van! -- mondja J�zus, mik�zben bel�p, a t�bbiekt�l k�vetve.

-- Ott van any�tok, m�g a k�t n�tan�tv�ny a keny�rk�sz�t�ssel �s a mos�ssal van elfoglalva... -- magyar�zza M�ria, miut�n k�lcs�n�sen �dv�z�lt�k egym�st az apostolokkal �s az unokatestv�rekkel. �s ezek tapintatosan visszavonulnak, hogy egyed�l hagyj�k az Any�t Fi�val.

-- �me, itt vagyok, Any�m. Egy ideig egy�tt maradunk. Milyen �des a hazat�r�s az otthonba, �s f�leg hozz�d, Any�m, miut�n annyit j�rtam az emberek k�z�tt!

-- Akik mindink�bb megismernek t�ged, �s ez a megismer�s k�t csoportra osztja �ket: azokra, akik szeretnek, �s azokra, akik gy�l�lnek. �s az ut�bbi a nagyobb csoport...

-- A gonosz �rzi, hogy hamarosan veres�get szenved, �s d�h�ng... �s m�sok d�h�t is felkelti... Hogy van a le�ny?

-- Kiss� jobban. De k�zel �llt a hal�lhoz... Szavai azonban most, hogy m�r nem besz�l f�lre, mint amikor l�zas volt, megfelelnek, ha tart�zkod�bban is, azoknak, amelyeket �nk�v�leti �llapot�ban mondott. Hazudn�nk, ha azt mondan�nk, hogy nem ismerj�k a t�rt�net�t... Szerencs�tlen!

-- Igen. De a Gondvisel�s �rk�d�tt felette.

-- �s most?

-- �s most... Nem tudom. Aurea nem tartozik hozz�m, mint ember. A lelke az eny�m, a teste Val�ri�� (aki kiv�ltotta �t rabszolgas�g�b�l.) Egyel�re itt marad, hogy feledjen...

-- Mirta szeretn� �t.

-- Tudom... De nincs jogom rendelkezni a r�mai n� enged�lye n�lk�l. Azt sem tudom, hogy p�nzen szerezte-e meg �t, vagy �g�retek r�v�n... Amikor a r�mai n� majd visszak�ri �t...

-- �n elmegyek helyetted, Fiam. Nem lenne j�, ha te menn�l oda... Engedd �t ezt a Mam�dnak. Mi asszonyok... jelent�ktelenek vagyunk Izrael szem�ben, az�rt nem figyelnek meg minket annyira, ha elmegy�nk besz�lni a pog�nyokkal.

-- Elmehetn�l Johanna h�z�ba... �s ott besz�lhetn�l az �rn�vel...

-- �gy teszek, Fiam. Legyen egy gonddal kevesebb a sz�veden, J�zusom! Annyira le vagy s�jtva... Meg�rtem, �s annyit szeretn�k tenni �rted!

-- �s annyit teszel, Mama! H�la mindaz�rt, amit teszel.

-- �, nagyon szeg�nyes az �n seg�ts�gem, Fiam! Mert nem siker�l el�rnem, hogy szeressenek t�ged, hogy �r�m�d legyen... am�g meg van engedve neked, hogy egy kiss� r�szed legyen benne. Ugyan, mi is vagyok �n? Egy ugyancsak szeg�ny n�tan�tv�ny.

-- Mama! Mama! Ne mondd ezt! Az �n er�m a te im�idb�l fakad. Megnyugszik �rtelmem, amikor r�d gondolok, �s �me, most megvigasztal�dik a sz�vem, hogy �gy a te �ldott sz�vedre hajthatom fejemet... Mam�m! -- J�zus mag�hoz vonja Anyj�t, aki mellette �llt, m�g � a fal melletti l�dapadon �lt, �s homlok�t M�ria kebl�re helyezi, aki gyeng�den simogatja a haj�t...

Egy ideig �lvezik egym�s szeretet�t.

               Ut�na J�zus felemeli fej�t, �s fel�ll. Azt mondja:

-- Menj�nk a t�bbiekhez! �s a le�nyhoz -- teszi hozz�, �s kimegy Anyj�val a kertbe.

               J�zus odamegy a szob�hoz, amelyben a m�g mindig s�lyosan beteg Aurea alszik. M�g �lm�ban is besz�l, �s gesztikul�l, mintha valakit t�vol akarna tartani. Alfeus feles�ge, Mirta �s No�mi agg�dnak �let��rt. M�r nagyon megszerett�k. De a le�ny meg akar halni, hogy t�bb� ne l�sson r�maiakat.

               J�zus r�szv�ttel n�zi. Ut�na hangosan megsz�l�tja:

-- Aurea! J�jj! Itt van az �dv�z�t�d!

               A le�ny hirtelen fel�l az �gy�ban, megl�tja J�zust, egy ki�lt�ssal lesz�ll az �gyr�l, �s hossz� tunik�j�ban J�zus l�ba el� veti mag�t:

-- Uram! Igen, most megszabad�tott�l engem!

-- Meggy�gyult. L�tj�tok? Nem halhatott meg, miel�tt meg ne ismerte volna az Igazs�got -- mondja J�zus. �s a le�nynak, aki megcs�kolja a l�b�t, azt mondja:

-- Kelj fel, �s �lj b�k�ben! -- k�zben kez�t fej�re teszi, amely m�r nem l�zas.

(6-944)  

J�zus n�z�reti tart�zkod�sa alatt mondja el a l�pcs�fest�sr�l sz�l� p�ldabesz�det, amelynek v�g�t Aurea is hallja. A keny�rk�sz�t�s k�zben M�ria is mondott neki k�t r�vid p�ldabesz�det.

               Ut�na Aurea k�ri J�zust, hogy ne k�ldje el �t M�ri�t�l.

-- Nem menn�l sz�vesen Mirt�val �s No�mivel? -- k�rdi t�le J�zus.

-- Sz�vesebben maradn�k itt... De... vel�k is. Csak a r�maiakkal ne, Uram!...

-- Im�dkozz�l, le�nyom! -- mondja neki J�zus, sz�ke haj�ra t�ve kez�t. -- Megtanultad az im�ds�got?

-- �, igen! �s oly sz�p azt mondani: ,,Aty�m...'' �s az �gre gondolni... De... Isten akarata f�lelemmel t�lt el... mert nem tudom, hogy Isten akarja-e azt, amit �n akarok...

-- Isten a te javadat akarja.

-- Igen? Te mondod? Akkor t�bb� nem f�lek... �gy �rzem, hogy Izraelben maradok, hogy mindig t�bbet tudjak meg err�l az Aty�mr�l... �s... hogy Gallia els� n�tan�tv�nya legyek, Uram!

-- Hited meghallgat�st nyert, mert j�. Menj�nk!...

               Mindny�jan kimennek, hogy megmosakodjanak a v�ztart�lyban, m�g Aurea gyorsan M�ri�hoz fut. Hallj�k a k�t n�i hangot, M�ri��t, aki gyorsan besz�l, �s Aurea bizonytalan, szavakat keres� besz�d�t �s cseng� nevet�s�t, amikor M�ria kedvesen kijav�tja valamelyik besz�d k�zben ejtett hib�j�t...

-- Gyorsan �s j�l tanul ez a le�ny -- jegyzi meg Tam�s.

-- Igen. J� �s k�szs�ges.

-- �s azut�n! Any�d a tan�t�n�je!... M�g a s�t�n sem �llna ellen neki! -- mondja a zel�ta.

               J�zus fels�hajt an�lk�l, hogy valamit mondana.

-- Mi�rt s�hajtasz �gy, Mester? Nem j�l mondtam?

-- Nagyon j�l. De vannak emberek, akik a s�t�nn�l is jobban ellen�llnak. A s�t�n legal�bbis elfut M�ria l�tt�ra. De vannak emberek, akik a k�zel�ben maradnak, �s annak ellen�re, hogy � tan�tja �ket, nem javulnak meg...

-- Nem r�lunk van sz�, ugye?

-- Nem r�latok... Menj�nk! -- �s bemennek a h�zba...

(6-956)  

Szombaton a n�z�reti h�zban is pihennek. Befedik a szersz�mokat, �s sz�p rendben hely�kre rakj�k.

               P�nteken este, amikor el�rkezett a napnyugta, M�ria felkel a nagy kerti almafa alatt lev� kisebb sz�v�sz�ke mell�l, lef�di azt, �s Tam�s seg�ts�g�vel visszaviszi a h�zba, a hely�re. H�vja Aure�t, aki egy kis zs�molyon �lt M�ria l�b�n�l, �s m�g �gyetlen kezekkel varrta a r�mai n�kt�l neki adott ruh�kat, hogy azokat �talak�tsa saj�t termet�re. �sszehajtatja vele a munk�j�t, �s mindent bevitet kis szob�j�nak asztal�ra. Mik�zben Aurea ezzel van elfoglalva, M�ria bel�p Tam�ssal a m�helybe, ahol J�zus a zel�t�val egy�tt �ppen hely�kre teszi a szersz�mokat.

Aurea elbesz�lget Tam�ssal arr�l, hogy a rabszolgakeresked�k mik�nt csapt�k be vev�iket eti�piaknak mondva a puszt�n napt�l lebarn�tott l�nyokat.

-- Hallod, Mester? Mennyi mindenr�l nem tudtunk mi! -- mondja Tam�s J�zusnak.

-- Hallom. De a legszomor�bb nem a vev� becsap�sa, hanem ezeknek a le�nyoknak a sorsa.

-- Igaz. Mind�r�kre megszents�gtelen�tett lelkek. Elveszettek...

-- Nem. Isten mindig k�zbel�phet.

-- Velem ez t�rt�nt. Te megmentett�l engem! -- mondja Aurea, az �r fel� fordulva, tiszta, nyugodt tekintet�vel. -- �s nagyon boldog vagyok! -- fejezi be szavait.

Mivel nem tud J�zushoz menni, hogy �t�lelje, f�lkarj�val �t�leli M�ri�t, sz�ke fej�t az � v�ll�ra hajtva, bizalmas szeretet�nek jel��l. Nagyon kedves jelenet. De M�ria a vacsor�ra gondol. Kibontakoznak az �lel�sb�l, �s elmennek.

               K�zben v�ratlanul meg�rkezik P�ter, Andr�ssal, J�nossal �s a testv�r�vel, Jakabbal, valamint J�zus unokatestv�rei: J�d�s �s Jakab. Aurea �rtes�ti err�l M�ri�t, aki bel�p.

-- B�ke veled, M�ria! -- mondj�k a Kafarnaumb�l j�v�k.

-- B�ke veletek! Nem tudtam, hogy itt vagytok. Azonnal gondoskodom r�latok is. Addig j�jjetek be...

-- J�n any�nk k�l�nf�le �telekkel, �s Szal�me is. Ne legyen ezzel gondod, M�ria! -- mondja Jakab, Alfeus fia.

-- Menj�nk a kertbe! J�n az esti sz�l, �s kellemes lesz ott -- mondja J�zus.

               A kertben itt-ott le�lnek �s besz�lgetnek egym�ssal, m�g M�ria, Alfeus feles�ge, Aure�val �s M�ri�val elk�sz�ti az �teleket a vend�geknek.

(6-958)