Az anyai sz�v

J�zus a zel�ta Simonnal �s Marciammal Bet�ni�b�l a Getszem�ni kert fel� megy. Csatlakozik hozz�juk Anastasica is, aki eg�szen f�tyol�ba burkol�zik. (Anastasic�t �tk�zben haldokolva tal�lta J�zus, �s meggy�gy�totta. A fiatal n�t f�rje egy m�sik n� kedv��rt b�lpoklosnak mondta, �s el�zte mag�t�l, pedig tudta, hogy nem b�lpoklos. M�r h�rom napja nem evett, amikor J�zus r�tal�lt. Mag�val hozta, hogy r�b�zza El�z�ra, akit el�z�leg gy�gy�tott ki b�skomors�g�b�l.) J�zus a zel�t�val megy, Marciam pedig Anastasic�val. Besz�lgetnek egym�ssal.

               Anastasica azt mondja Marciamnak:

-- Alig v�rom az �r�t, hogy megismerjem M�ri�t. Hidd el, hogy nem voltam ekkora izgalomban, amikor a menyegz�re mentem, vagy amikor lepr�snak nyilv�n�tottak. Hogyan �dv�z�ljem?

               Marciam kedves mosollyal, ugyanakkor komolyan mondja:

-- �, az � igazi nev�n sz�l�tsd! Mama!

-- De �n nem ismerem �t. Nem t�ls�gosan bizalmas ez? Elv�gre is, ki vagyok �n �hozz� hasonl�tva?

-- Az, aki �n voltam tavaly. S�t, sokkal t�bb vagy n�lam! �n csak egy szeg�ny, piszkos, f�l�nk �s durva, �rva gyermek voltam. � m�gis mindig fi�nak sz�l�tott, az els� pillanatt�l kezdve, �s igazi any�mm� v�lt. Tavaly remegtem az izgalomt�l arra v�rakozva, hogy megl�ssam �t. De ut�na, amint megl�ttam, t�bb� nem remegtem. Eg�szen elm�lt a f�lelmem, amely v�remben volt az�ta, ami�ta gyermekszemeimmel el�sz�r l�ttam a term�szet d�h�ng�s�t, amely teljesen lerombolta otthonomat �s csal�domat, �s ut�na... �s ut�na ezekkel a gyermekszemeimmel l�thattam, kellett l�tnom, hogy az ember kegyetlenebb vad�llat a sak�ln�l �s a v�mp�rn�l. Mindig remegni... mindig s�rni... egy csom�t �rezni itt, amely szor�t, kem�ny, f�jdalmas a f�lelem miatt, a b�ntet�s, a gy�l�let, minden miatt... N�h�ny h�nap alatt megismertem a vil�g minden rossz�t, szenved�s�t �s vads�g�t... �s t�bb� nem tudtam hinni abban, hogy van m�g j�s�g, szeretet, v�delem...

-- Hogy lehet az? Amikor a Mester mag�hoz vett t�ged... �s amikor az � tan�tv�nyai k�z�tt volt�l, akik oly j�k?

-- Akkor m�g remegtem, n�v�rem... �s m�g gy�l�ltem. Szerettem volna, ha az id� megsz�ntette volna f�lelmemet. �s m�g jobban szerettem volna, ha letehettem volna gy�l�letemr�l, amely miatt szenvedett a lelkem, mert megismertem, hogy miv� lehet egy ember: �rd�gg� a vad�llat b�r�ben. Amikor valaki gyermek, a szenved�s m�ly nyomot v�s a lelk�be... Jelet hagy benne, mert a sz�ve m�g gyeng�d, l�gy az anyai cs�kt�l, jobban szomjazza a cs�kokat, mint ahogy valaki a keny�rre �hezik. �s ehelyett �t�seket kap...

-- Szeg�ny gyermek!

-- Igen, szeg�ny, nagyon szeg�ny. T�bb� m�r nem rem�ltem az Istenben, �s nem becs�ltem az embert... F�ltem az embert�l. M�g J�zus k�zel�ben, m�g P�ter karjaiban is f�ltem... Azt mondtam: ,,Lehets�ges ez? �, ez nem fog �gy tartani sok�ig! �k is belef�radnak majd abba, hogy j�k legyenek...'' �s s�hajtoztam M�ria ut�n. Egy mama mindig mama marad, igaz? �s val�ban, amikor megl�ttam �t, amikor karj�ban tartott t�bb� nem f�ltem. Meg�rtettem, hogy a m�lt teljesen befejez�d�tt, �s hogy a pokolb�l �tmentem a paradicsomba... Utols� f�jdalmam az volt, hogy �gy l�ttam, megfeledkeznek r�lam, mell�znek... Mindig rosszat sejtettem. �s nagyon s�rtam. �, akkor... mekkora szeretettel vett mag�hoz! Nem, att�l a pillanatt�l kezdve nem sirattam a mam�mat, t�bb� nem remegtem... M�ria a szerencs�tlenek sz�m�ra kedvess�g �s a b�ke...

-- �s �n is r�szorulok a kedvess�gre �s a b�k�re... -- s�hajt fel a n�.

-- Hamarosan r�szed lesz benne. L�tod azt a z�ld foltot ott lenn? Ott rejt�zik, a Getszem�ni kert h�z�ban.

-- �s ott lesz El�za is? De mit mondjak neki? Mit mondanak majd nekem?

-- Nem tudom, hogy El�za ott van-e. Beteg volt.

-- �, csak nem fog meghalni?! Akkor ki fogadna el le�ny�nak?

-- Ne f�lj! � azt mondta: ,,Lesz any�d �s otthonod''. �s �gy is lesz. Menj�nk egy kicsit gyorsabban! �n nem tudom f�kezni magamat, amikor M�ria k�zel�ben vagyok.

               (Felgyors�tj�k l�pteiket, �s a l�tnok t�bb� nem hallja, mit besz�lnek...)

A zel�ta n�zi �ket, �s megjegyzi J�zusnak:

-- Olyanok, mintha testv�rek lenn�nek. N�zd, milyen j� bar�tok!

-- Marciam �rt ahhoz, hogy mindenkivel megtal�lja a megfelel� hangot. Ez nagyon neh�z er�ny, �s nagyon sz�ks�ges sz�m�ra j�vend� k�ldet�s�hez. Igyekszem n�velni benne ezt a hajlamot, mert nagy szolg�latot fog tenni neki.

-- �t kedvedre alak�thatod Igy van, Mester?

-- Igen. A kora megengedi ezt.

-- De az �reg J�nost is alak�tani tudtad...

-- Igen, de az�rt, mert engedte, hogy teljesen leromboljam a m�ltj�t �s �jj�teremtsem �t.

-- Igaz. �szrevettem, hogy a legnagyobb b�n�s�k, amikor megt�rnek, fel�lm�lnak minket az �letszents�gben, minket, akik ar�nylag nem vagyunk oly b�n�sek. Mi�rt van ez?

-- Mert a b�nb�natuk ar�nyos a b�neikkel. V�gtelen. �gy meg�rli �ket a f�jdalom �s az al�zatoss�g malomk�ve.

* * *

Anastasica nem mer bemenni a h�zba, ahol M�ria van, hanem le�l egy kisz�gell�sre, hogy bev�rja J�zust. Marciam elt�nt.

               Miel�tt J�zus oda�rne hozz�, m�ris j�n ki a h�zb�l M�ria, rokon�val, Szal�m�val, Porf�re�val �s Bertalan, valamint F�l�p feles�g�vel. J�zus messzir�l �dv�zli �t, �s odamegy Anastasic�hoz, megfogja a kez�n�l, �s �gy vezeti �t anyja fel�.

-- �me, Any�m, � ennek a h�sv�tnak a vir�ga. Csak egy ebben az �vben. De kedves lesz sz�modra, mert �n vezetem �t hozz�d.

               A n� let�rdel.

               M�ria f�l� hajol �s felemeli �t, mondv�n:

-- A le�nyok a mam�juk sz�v�n vannak, nem a l�b�n�l. J�jj, le�nyom! Ismerj�k meg egym�st arcunkr�l, amint lelk�nk m�r ismeri egym�st. �me, a jelenlev� n�v�rek. A t�bbiek k�s�bb j�nnek ide. Kedves csal�d ez, amelynek tagjai szeretik egym�st, �s teljesen Isten dics�s�g�re szentelik magukat.

A n�tan�tv�nyok is megcs�kolj�k �s szeretettel n�zik. A f�rfiak J�zussal egy�tt alkotnak egy csoportot a h�z terasz�n, a n�k pedig az �j j�vev�ny k�r�l csoportosulnak. Vissza�rkezik Zsuzsanna a v�rosb�l, f�rj�vel egy�tt. J�n Johanna a gyermekekkel. Angyali arc�val megjelenik Annalia. Ja�rus, le�ny�val egy�tt az asszonyok csoportj�hoz megy, M�ria k�zel�be, aki megsimogatja a le�nyt.

               Vacsora ut�n J�zus h�vja Anyj�t �s Alfeus feles�g�t, hogy menjenek vele �s a tan�tv�nyokkal a csendes olajfakertbe. Ott felolvassa nekik endori J�nos �s Sintica level�t.

               Ut�na Andr�s lehajol, hogy valamit k�rdezzen M�ri�t�l, �s megd�bbenve l�tja a k�nnyeket annak arc�n.

-- S�rsz? --k�rdezi t�le.

-- Mi�rt s�rsz? Mi t�rt�nt, Anya? -- k�rdik sokan.

-- �n tudom, mi�rt s�r -- mondja Marciam.

-- Mi�rt?

-- Mert J�nos megeml�tette az �r hal�l�t.

-- Igaz�n? De honnan tudja, hiszen m�r nem volt vel�nk, amikor te megj�vend�lted azt -- k�rdezik J�zust�l.

-- T�lem tudja, vigasztal�s�ra megmondtam neki.

-- Vigasztal�s�ra...?

-- Igen, a vigasztal�s�ra. Meg�g�rtem neki, hogy nem kell sok�ig v�rnia az Orsz�gra. � meg�rdemelte ezt, mert fel�lm�lt titeket akarat�val �s engedelmess�g�vel.

(5-440)  

M�snap az asszonyok megbesz�lik teend�iket. Anastasica m�g nem el�gg� j�rtas ezekben, ez�rt talajt vesztve, kiss� t�volabb �ll t�l�k, gondolataiba mer�lve. M�ria, aki Marciammal besz�lgetett, l�tja �t, odamegy hozz�, �s egyik karj�val �t�leli a derek�t.

-- Egy kicsit egyed�l �rzed magadat, le�nyom? De ma jobban fog menni. L�tod? Fiam sz�tk�ldi az apostolokat a n�tan�tv�nyok h�zaihoz, hogy �sszegy�jts�k �ket d�lut�nra Johanna h�z�ban. Biztosan besz�lni akar hozz�nk, f�leg hozz�nk, n�kh�z, �s el�z�leg biztosan ad neked egy any�t. J�t, tudod? Ismerem �t abb�l az id�b�l, amikor a Templomban voltam. M�r akkort�l kezdve anyjuk volt a legkisebbeknek a sz�zek k�z�tt. �s meg�rti majd a sz�vedet, mert � is sokat s�rt. Fiam tavaly meggy�gy�totta �t hal�los b�skomors�g�b�l, ami er�t vett rajta k�t fi�nak hal�la ut�n. Ezeket az�rt mondom el neked, hogy tudd, ki az, aki ezent�l szeretni fog t�ged, �s akit te is szeretni fogsz. De, amint tavaly P�ternek mondtam, amikor fi�v� fogadta Marciamot, most neked is azt mondom: ,,Ez az �rzelem ne tegye lanyh�v� a sz�vedet, akaratodat illet�en, hogy J�zust szolg�ld.'' Ha ez t�rt�nne, Isten aj�nd�ka vesz�lyesebb lenne sz�modra a lepr�n�l, mert kioltan� benned a j�akaratot, amelynek r�v�n egy napon birtokolhatod majd az Orsz�got.

-- Ne f�lj, Anya! Amennyire rajtam �ll, ebb�l az �rzelemb�l l�ngot gy�jtok, hogy mind buzg�bban szolg�ljam az �dv�z�t�t. Nem lesz az teher sz�momra, sem El�za sz�m�ra, hanem ink�bb egy�tt, szent vet�lked�ssel arra t�reksz�nk, hogy seg�ts�k az Urat az � �tj�n.

(5-453)  

J�zus meggy�gy�tott hal�los betegs�g�b�l egy le�nyt, aki h�zass�g el�tt �llt. A le�ny, Annalia, h�l�b�l lemondott a h�zass�gr�l, �s csak az Urat akarta szolg�lni. Anyja nem akar ebbe belenyugodni. J�zus igyekszik meggy�zni �t:

-- Gondolj arra, asszony, hogy m�g Isten sem tudja elnyomni az ember szabad akarat�t, �k, S�muel (a jegyes) �s a te le�nyod jogosan k�vethetik azt, amit j�nak l�tnak. F�leg Annali�nak van erre joga...

-- De mi�rt?

-- Mert Isten m�g S�mueln�l is jobban szereti �t. Mert � jobban szereti Istent S�mueln�l. A te le�nyod Isten�!

-- Nem! Izraelben ez nem �ll. A n�nek meg kell h�zasodnia! � az �n le�nyom. Eljegyz�se b�k�t adott nekem elj�vend� napjaimra...

-- A te le�nyod m�r egy �ve a s�rban lenne, ha �n nem gy�gy�tottam volna meg. Ki vagyok �n sz�modra?

-- A Mester �s Isten.

-- �s mint Isten �s Mester mondom, hogy a Magass�gbelinek mindenki m�sn�l t�bb joga van gyermekeire. Sokan meg fognak v�ltozni a vall�sban, �s mostant�l kezdve lehets�ges lesz a sz�zek sz�m�ra, hogy azok legyenek mind�r�kre Isten szeretet�b�l. Ne s�rj, anya! Hagyd el a h�zadat, �s j�jj ma vel�nk! Gyere! Ott kinn van Any�m m�s h�s any�kkal, akik gyermekeiket az �rnak adt�k. Csatlakozz�l hozz�juk...

-- Besz�lj Annali�val... Pr�b�ld meg, Uram! -- s�hajt az asszony.

-- Rendben van. �gy teszek, amint akarod -- mondja J�zus. �s kinyitva az ajt�t, ki�ltja:

-- Any�m, j�jj Annali�val!

               �k sietve j�nnek. Bel�pnek.

-- Le�ny, any�d azt akarja, hogy �n mondjam neked, fontold meg m�g egyszer. Azt akarja, hogy besz�ljek S�muellel. Mit tegyek? Mit v�laszolsz nekem?

-- Besz�lj csak S�muellel! �n is k�rlek, tedd meg ezt! De csak az�rt, mert szeretn�m, hogy t�ged meghallgatva helyesen cselekedjen. Ami engem illet, te tudod. K�rlek, add any�mnak a legigazibb v�laszt.

-- Hallod, asszony?

-- Mi teh�t a v�lasz? -- k�rdi megt�rt hangon az id�s asszony, aki le�ny�nak els� szavaira azt hitte, hogy az visszal�pett, de ut�na meg�rtette, hogy nem ez a helyzet.

-- A v�lasz az, hogy egy �ve a te l�nyod Isten�, �s a fogadalom �r�k, am�g az �lete tart.

-- �, �n szerencs�tlen! Van-e n�lam szerencs�tlenebb anya?

               M�ria elengedi a le�ny kez�t, hogy megfogja az asszony karj�t, �s kedvesen mondja neki:

-- Ne v�tkezz�l gondolataiddal �s nyelveddel! Nem szerencs�tlens�g Istennek adni egy gyermeket, hanem nagyon nagy dics�s�g. Azt mondtad nekem egy nap, f�jlalod, hogy csak egy le�nyod van, mert szerett�l volna egy fi�t, hogy az �rnak szenteld �t. Nem egy fiad van, hanem egy angyal, egy angyal, aki az �dv�z�t� el�tt fog j�rni diadal�ban. �s szerencs�tlennek akarod mondani magadat? Any�m �nk�nt az �rnak szentelt engem els� sz�vver�semt�l kezdve, amelyet m�h�ben hallott, engem, akit id�s kor�ban fogant. �s csak h�rom �vig tartott mag�n�l. �n is csak a sz�vemben birtokoltam �t. M�gis, hal�l�ban b�k�t adott neki, hogy engem �tengedett Istennek. J�jj, menj�nk a Templomba, hogy dics�rd �nekeddel azt, aki annyira szeret t�ged, hogy le�nyodat v�lasztotta jegyes��l. Legyen igazi b�lcsess�g a sz�vedben! Igazi b�lcsess�g, amely nem szab hat�rt saj�t nagylelk�s�g�nek az �r ir�nt.

Az asszony nem s�r t�bb�. Hallgatja �t... Ut�na d�nt. Fogja a k�peny�t, �s mag�ra ter�ti. De amikor elhalad le�nya el�tt, fels�hajt:

-- El�bb a betegs�g, ut�na az �r... Ah, nem kellett volna az eny�mnek lenned!

-- Ne, mama! Ne besz�lj �gy! Sose voltam annyira a tied, mint most. Tied �s Isten�. Isten� �s a tied. Egyed�l a tietek, mindhal�lig... -- �s kedvesen meg�leli �t, k�rve:

-- �ld�sodat, any�m! �ld�sodat... mert annyit szenvedtem amiatt, hogy szenved�st okozok neked. De Isten �gy akarta...

               Megcs�kolj�k egym�st, s�rva. Ut�na kimennek a h�zb�l, J�zus �s M�ria ut�n...

(5-456)