* * *

Egy este vacsora ut�n besz�lgetnek. P�ter is N�z�retben van. Szeretn�k tudni, mi v�r r�juk a j�v�ben, de J�zus kit�r� v�laszt ad.

-- �s a k�vetkez� �vben hol lesz�nk, Uram? -- k�rdezi a zel�ta Simon.

-- Ott, ahol az �r�kk�val�nak tetszik. El�re akarod ismerni a t�voli id�t, amikor m�g az a pillanat sem biztos, amelyben �l�nk, hogy befejezhetj�k-e? Ami a t�bbit illeti, b�rhol is lesz a j�v�ben a F�ny �nnep�nek a helye, mindig szent lesz, ha ott teljes�titek Isten akarat�t.

-- Teljes�titek?... �s te? -- k�rdi P�ter.

-- �n mindig ott leszek, ahol szeretteim lesznek.

M�ria nem sz�l bele a t�rsalg�sba, de a szem�t egy pillanatra sem veszi le Fi�nak arc�r�l, kutatva annak kifejez�seit... Marciam k�rd�se megszak�tja �t ebben a figyel�sben.

-- Anya, mi�rt nem tetted a m�zeskal�csot az asztalra? J�zus szereti, �s J�nos tork�nak is j�t tesz. �s ap�m is szereti...

-- �s te is -- fejezi be P�ter.

-- Sz�momra... mintha nem is lenne... �n meg�g�rtem...

-- Ez�rt nem tettem az asztalra, kedvesem... -- mondja M�ria, megsimogatva �t.

-- Nem, nem. Idehozhatod. S�t, ide kell hoznod, �s �n adok bel�le mindenkinek.

Sintica odahozza a m�zeskal�csot, �s Marciam el�sz�r J�zusnak, ut�na M�ri�nak, P�ternek, a zel�t�nak �s Sintic�nak ad bel�le. J�nosnak kett�t ad, �s megcs�kolja h�l�b�l az�rt, amire tan�totta.

(4-1218)

Egy es�s, t�li reggelen J�zus a m�helyben dolgozik. Bel�p M�ria, kez�ben egy t�lon g�z�lg� tejjel.

-- Igy�l, J�zus! M�r olyan r�g�ta felkelt�l! Nedves �s hideg az id�...

-- Igen, de legal�bb be tudtam fejezni mindent. Ez a nyolcnapos �nnep megb�n�totta a munk�t.

               J�zus le�l egy padra, iszik a tejb�l, m�g M�ria megfigyeli a Sintica sz�m�ra k�sz�tett sz�v�sz�ket, �s megsimogatja.

-- Meg�ldod, Mama? -- k�rdi J�zus mosolyogva.

-- Nem, az�rt simogatom, mert te k�sz�tetted. Te �ldottad meg azzal, hogy elk�sz�tetted. J�l tetted. Sintica meg�rdemli, nagyon �gyesen sz�. �s ez seg�teni fogja �t abban, hogy megk�zel�tse az asszonyokat �s a l�nyokat. Mi m�st k�sz�tett�l m�g, mert l�tom, hogy finom forg�cs van az esztergapad mellett?

-- J�nosnak k�sz�tettem hasznos dolgokat. L�tod? Egy tokot az �r�vessz�k sz�m�ra, �s egy kis �r�asztalt. �s ezeket az �llv�nyokat a k�nyveinek. Nem tudtam volna ezeket elk�sz�teni, ha Simon, J�n�s fia, nem gondolt volna a kocsira. De most ezeket is elvihetj�k, �s �k �rezni fogj�k, hogy ezekben a kis dolgokban is szeretj�k �ket.

-- Szenvedsz amiatt, hogy t�vol lesznek t�led, igaz?

-- Szenvedek... Nekem �s nekik is f�jdalmas lesz ez. Eddig az �r�ig v�rtam arra, hogy besz�ljek nekik r�la... Szenved�st okozott a sz�vemnek ez a sok l�mpa f�nye ellen�re ezekben a napokban. (A F�ny �nnep�t l�mp�sok gy�jt�s�val �nnepelt�k meg. Ez volt J�zus sz�let�snapja is egyben.) A szenved�s, amit most m�soknak kell okoznom... �, Mam�m, szeretn�m, ha ezt egyed�l csak �n szenvedn�m el!

-- J� Fiam! -- M�ria simogatja �t, hogy megvigasztalja. Egy ideig hallgatnak, ut�na J�zus ism�t besz�lni kezd:

-- Felkelt m�r J�nos?

-- Igen. Hallottam k�h�gni. Tal�n a konyh�ba ment, hogy tejet igyon. Szeg�ny J�nos! -- egy k�nnycsepp g�rd�l v�gig M�ria arc�n.

               J�zus fel�ll:

-- Megyek... Mennem kell, hogy megmondjam neki. Sintic�val sokkal k�nnyebb lesz, de neki... Mama, menj Marciamhoz, keltsd fel, �s im�dkozzatok, m�g �n ezzel a f�rfival besz�lek. Olyan, mintha a bensej�ben kellene v�jk�lnom... Meg�lhetem vele, vagy megb�n�thatom a lelki erej�t... Mennyire neh�z, Aty�m! Megyek... -- �s val�ban nagyon szomor�an megy ki...

J�zus hosszasan besz�lget J�nossal. Ut�na kij�n, k�zben J�nos s�r, �s cs�kolgatja, simogatja a falakat �s a b�torokat a kis vend�gszob�ban. Egy�tt l�p be M�ria Marciammal.

-- �, Anya! Hallottad? Tudtad?

-- Tudtam. �s f�jt nekem. De �n is el vagyok v�lasztva J�zust�l. �s az anyja vagyok.

-- Igaz... Marciam, gyere ide! Tudod, hogy elmegyek, �s t�bb� nem l�tjuk egym�st?

(4-1221)