M�ri�val Bet�ni�ban

  Amint J�zus Bet�nia k�zel�be �rkezik apostolaival, t�bben is sietnek �rtes�teni err�l L�z�rt. Hamarosan el�be j�n L�z�r a h�zbeliekkel egy�tt, �s szeretettel �dv�zlik J�zust. � m�g mindig J�b� kez�t fogva fogadja az �dv�zl�seket, de amikor megl�tja Anyj�t is k�zeledni, elengedi J�be kez�t, kedvesen f�lretolja bar�tait, �s Anyja el� siet.

-- Fiam!

-- Any�m! -- �dv�zlik, �s megcs�kolj�k egym�st. M�ria megk�nnyebb�l, mert agg�d� f�lelemmel v�rakozott sok�ig Fi�ra. J�zus megsimogatja, �s meg�rt�en mondja:

-- Angyalomon k�v�l a te angyalod is vigy�zott r�m, Mam�m. Semmi bajom nem t�rt�nhetett.

-- Dics�rj�k �rte az Urat! De annyit szenvedtem!

-- Hamarabb szerettem volna idej�nni, de neked engedelmeskedve m�s �ton j�ttem. �s j� volt, mert a te parancsod, Any�m, mint mindig, j�ra fordult.

-- A te engedelmess�ged, Fiam!

-- A te b�lcs parancsod, Any�m... -- egym�sra mosolyognak, mint k�t szerelmes.

               De lehets�ges, hogy ez az asszony ennek az embernek az Anyja? Hol van a tizenhat �vnyi k�l�nbs�g? Sz�zi test�nek frissess�ge �s arc�nak kedvess�ge M�ri�t fia n�v�r�nek t�nteti fel. J�zus legszebb f�rfikor�nak teljess�g�ben van.

-- Nem k�rdezed meg, mi�rt fordult j�ra? -- k�rdi J�zus, m�g mindig mosolyogva.

-- Tudom, hogy az �n J�zusom semmit sem titkol el el�ttem.

-- Kedves Mama! -- Ism�t megcs�kolja.

               Az emberek n�h�ny m�ter t�vols�gra �llnak, s �gy tesznek, mintha nem figyeln�k �ket, pedig titokban mindenki fel�j�k n�z.

               Mindenkin�l jobban figyeli �ket J�b�, aki egyed�l maradt a t�megben. N�zi, n�zi, �s ut�na lehajtja fej�t, s�r�ssal k�zdve, de v�g�l m�gis els�rja mag�t, s�hajtozva: ,,Mama! Mama!''

               Mindny�jan fel�je fordulnak, de els�nek J�zus �s M�ria, �s az emberek �rdekl�dnek, hogy ki ez a gyermek. M�ria, Alfeus feles�ge �s P�ter, akik egy�tt besz�lgettek, odafutnak �s megk�rdezik t�le:

-- Mi�rt s�rsz?

               De miel�tt nagy s�r�sa k�zben J�b� l�legzethez jutna, hogy v�laszoljon, odasiet M�ria, karj�ba veszi, �s azt mondja:

-- Igen, fiacsk�m, a Mama! Ne s�rj tov�bb... �s bocs�ss meg, hogy nem l�ttalak meg el�bb. �me, bar�taim, az �n fiacsk�m... -- J�zus ugyanis megmondta neki, miel�tt J�b�hez �rt: ,,Egy �rva, akit magamhoz vettem.'' A t�bbit M�ria meg�rtette sz� n�lk�l is.

               A gyermek m�g s�r, de m�r nem oly cs�ggedten, �s M�ria �lel�s�re �s cs�kjaira mosoly jelenik meg m�g k�nnyekt�l �zott arc�n.

-- Gyere, hogy felsz�r�tsam ezeket a k�nnyeket. Nem szabad t�bb� s�rnod! Cs�kolj meg...

J�b� �r�mmel cs�kolja meg M�ria sima arc�t, miut�n a szak�llas f�rfiak kedvesked�s�ben m�r el�g r�sze volt el�z�leg.

               J�zus pedig ek�zben f�lrevonja endori J�nost egy sarokba, �s mikor m�r az �sszes apostolok �dv�z�lt�k M�ri�t, hozz� vezeti �t, �s azt mondja:

-- �me, Any�m, a m�sik tan�tv�ny. A te parancsod k�vetkezt�ben erre a k�t fiamra tettem szert.

-- A te engedelmess�ged k�vetkezt�ben, Fiam -- ism�tli M�ria, �s ut�na �dv�zli �t:

-- B�ke veled!

               Endori J�nos meghajol M�ria el�tt, �s igazi, nyugodt b�ke t�lti el az arc�t, amikor kiegyenesedik. Befejez�d�tt a rajta v�gbement nagy v�ltoz�s, ami Endorban kezd�d�tt meg, ahov� keri�ti J�d�s szesz�lye vezette el J�zust. J�d�s l�tni akarta az �sz�vets�gi Szent�r�sban eml�tett endori halottid�z� barlangj�t. (Ld. 1S�m 28,7-19)

�gy mennek mindny�jan Simon h�za fel� (amely L�z�r birtok�n volt, ahol M�ria sz�ll�st kapott): M�ria J�b�val a karj�ban, J�zus endori J�nos kez�t fogva, ut�nuk s k�r�l�tt�k L�z�r �s M�rta, az apostolok Maximinus-szal (L�z�r int�z�j�vel), Izs�kkal, J�zseffel �s Tim�teussal.

               Bel�pnek a h�zba, amelynek k�sz�b�n Simon �reg szolg�ja �dv�zli J�zust �s gazd�j�t.

-- B�ke veled, J�zsef, �s ezzel a h�zzal! -- mondja J�zus, �ld�sra emelve kez�t, miut�n r�tette azt a szolga �sz fej�re.

               Mik�zben az asszonyok a vacsor�ra k�sz�l�dnek, J�zus elmondja J�b� t�rt�net�t a jelenlev�knek. El�z�leg azonban J�b�t felk�ldte J�nossal a tet�re, hogy szabadon besz�lhessen r�la.

P�ter eml�kezteti �t arra, hogy meg�g�rte, Anyj�val egy�tt mennek majd ruh�t v�s�rolni J�b�nak a nagykor�s�gi szertart�shoz. J�zus elmosolyodik, �s azt mondja:

-- Igen, Any�m. K�rlek, menj holnap Simonnal! K�l�nben ez az ember meghal nekem a szomor�s�gt�l. Adj tan�csot neki a kiv�laszt�sban!

-- �n azt mondtam: v�r�s ruha, z�ld �vvel. Nagyon j�l fog �llni. Jobb, mint az a sz�n, amiben jelenleg van.

-- A v�r�s nagyon j� lesz. J�zus is v�r�sbe volt �lt�zve. De �n azt mondan�m, a v�r�sh�z jobban �llna egy r�zsasz�n� �v, vagy legal�bbis v�r�ssel h�mzett -- mondja kedvesen M�ria.

-- �n az�rt mondtam, mert l�tom, hogy J�d�s, aki barna haj�, nagyon j�l n�z ki ezekkel a z�ld cs�kokkal a v�r�s ruh�j�n.

-- De ezek nem z�ldek, bar�tom! -- nevet J�d�s.

-- Nem? H�t akkor milyen sz�n�ek?

-- Ezt a sz�nt ,,ag�ta erezet''-nek h�vj�k.

-- �s azt akarod, hogy �n ezt tudjam?! Nekem z�ldnek l�tszik. L�ttam ezt a faleveleken is...

               M�ria kedvesen k�zbesz�l:

-- Simonnak igaza van. Ez pontosan az a sz�n, amelyet a levelek vesznek fel az els� okt�beri es�z�skor...

-- �me, �s amint a levelek z�ldek, �n azt mondtam, hogy z�ld -- fejezi be megel�gedetten P�ter.

-- H�vj�tok ide a kicsit! -- k�ri M�ria. �s a gyermek azonnal odafut J�nossal egy�tt.

-- Hogy h�vnak? -- k�rdi M�ria kedvesen simogatva �t.

-- J�b� vagyok... voltam. Most v�rom a nevet...

-- V�rod?

-- Igen, J�b� egy nevet szeretne, amely kifejezi, hogy �n megmentettem �t. Keress neki nevet te, Any�m. Egy nevet, ami kifejezi a szeretetet �s az �dv�ss�get.

               M�ria gondolkodik... �s ut�na azt mondja:

-- Marjiam. (Kiejt�se: Marciam) Te leszel a kis v�zcsepp a J�zus �ltal megv�ltottak tenger�ben. Tetszik neked? Ez r�m is eml�keztet azon k�v�l, hogy az �dv�ss�get jelenti.

-- Nagyon sz�p -- mondja megel�gedetten a gyermek.

-- Nem n�i n�v ez? -- k�rdi Bertalan.

-- Egy ,,l'' bet�vel a v�g�n az ,,m'' helyett, amikor ez a csepp feln�, f�rfi n�vv� v�ltoztathatj�tok. Most azt a nevet hordozza, amit Mam�ja adott neki. J�l van?

               A gyermek helyesli, �s M�ria megsimogatja.

               M�ria rokona k�zbesz�l:

-- Sz�p ez a gyapj� -- �s meg�rinti J�b� k�nt�s�t. -- De ez a sz�n! Mit sz�lsz hozz�? �n megfesten�m s�t�tv�r�sre. J� lenne.

-- Holnap este megtessz�k. Mert holnap �j ruh�t kap. Most nem vehetj�k le r�la.

               M�rta megk�rdezi:

-- Gyermek, elj�nn�l-e velem? Itt a k�zeledben sok dolgot megmutatn�k neked, �s ut�na visszat�rn�l ide...

J�b� nem utas�tja vissza. Semmit sem utas�t vissza... de egy kicsit f�l egy szinte ismeretlen n�vel elmenni. F�l�nken �s szel�den mondja:

-- Elj�hetne velem J�nos is?

-- Term�szetesen.

               Elmennek. Am�g t�vol vannak, a t�bbiek Keresztel� J�nos elfogat�s�r�l besz�lnek, �s megt�rgyalj�k a k�zeli h�sv�t tennival�it. Nemsok�ra visszat�r M�rta J�nossal �s a gyermekkel, aki feh�r ruh�ban van, piros fels�ruh�val, karj�n szint�n piros k�pennyel.

-- Felismered, L�z�r? L�tod, hogy minden hasznos?

               A k�t testv�r �sszemosolyog. J�zus azt mondja:

-- K�sz�n�m neked, M�rta.

-- �, Uram! Gyenge oldalam, hogy mindent meg�rz�k. Any�mt�l �r�k�ltem ezt. M�g sok ruha van a testv�remt�l, amelyek dr�g�k el�ttem, mert any�m �rintette �ket. Id�nk�nt odaaj�nd�kozok bel�l�k valamit egy gyermeknek. Most Marjiamnak adom. Egy kicsit hossz�ak, de fel lehet varrni a szeg�ly�ket. Amikor L�z�r nagykor�v� lett, t�bb� nem akarta viselni ezeket... Sz�p szesz�lyess�g egy gyermekt�l... �s � gy�z�tt, mert any�m im�dta L�z�rj�t.

               A n�v�r szeretettel megsimogatja L�z�rt, � pedig fogja annak sz�p kez�t, megcs�kolja, �s azt mondja:

-- �s te nem? -- �s mosolyognak.

-- Gondvisel�sszer� volt ez -- jegyzik meg t�bben.

-- Igen, szesz�lyess�gemb�l j� sz�rmazott. Tal�n ez�rt megbocs�tanak nekem.

               A vacsora k�szen van, �s mindenki helyet foglal...

               M�r �jjel van, amikor J�zus nyugodtan tud besz�lni Anyj�val. Felmennek a teraszra, �s le�lnek egym�s mell� k�z a k�zben, �s besz�lnek, �s hallgatnak. El�sz�r J�zus mondja el a t�rt�nteket. Ut�na M�ria sz�mol be:

-- Fiam, t�voz�sod ut�n, r�gt�n ut�na, egy n� j�tt hozz�m. T�ged keresett. Nagy szomor�s�g�ban, de nagyszer�en megv�ltva. De ennek a n�nek sz�ks�ge van a te bocs�natodra, hogy sz�v�san kitartson elhat�roz�s�ban. Zsuzsann�ra b�ztam, azt mondva neki, hogy egyike azoknak, akiket te meggy�gy�tott�l. Ez igaz. Magamn�l tarthattam volna a h�zunkban, ha az nem egy tenger lenne, amelyen mindenki vitorl�zik... �s sokan rossz sz�nd�kkal. �s a n� m�r megundorodott a vil�gt�l. Akarod tudni, ki �?

-- Egy l�lek. De mondd meg a nev�t, hogy biztosan felismerhessem.

-- Aglae. A r�mai n�maj�t�kos a b�n�s n�, akivel besz�lt�l Hebronban, hogy megmentsed, aki keresett �s megtal�lt t�ged, amikor L�z�r birtok�n a t�zparancsolatot magyar�ztad, s aki m�r szenvedett az�rt, mert becs�letesen �jj�sz�letett. De mennyit! Nekem elmondott mindent... Milyen rettenetes!

-- Az is. De azt mondan�m, m�g ink�bb rettenetes a vil�g. �, Fiam! Ne b�zz�l a kafarnaumi farizeusokban! Ezt a szerencs�tlent fel akart�k haszn�lni arra, hogy neked �rtsanak. M�g ezzel is...

-- Tudom, Any�m... Hol van Aglae?

-- H�sv�t el�tt meg�rkezik Zsuzsann�val.

-- Rendben van. Besz�lek majd vele. Itt leszek minden este, kiv�ve a h�sv�tot, amit a csal�dnak szentelek. V�rok r�. Ha meg�rkezik, tartsd magadn�l. Nagyszer� gy�m�lcse a megv�lt�snak, amint mondottad. �s �nk�nt tette! Igaz�n mondom neked, hogy kev�s sz�vben eresztett ily er�s gy�keret az �n tan�t�som �ltal elvetett mag, mint ebben a boldogtalanban. �s ut�na Andr�s seg�tette abban, hogy tov�bb n�vekedj�k, am�g teljesen kifejl�dik.

-- Elmondta nekem.

-- Any�m, mit tapasztalt�l, amikor megk�zel�tett ez a romlotts�g?

-- Undort �s �r�m�t. �gy t�nt nekem, hogy a pokol m�lys�g�nek sz�l�n �llok, de ugyanakkor �reztem, hogy a k�k �gig emelkedem. Mennyire Isten vagy, J�zusom, amikor v�ghezviszed ezeket a csod�kat!

               Hallgatagon �lnek egym�s mellett a csillagos �g alatt, amelyet a holdf�ny megvil�g�t. Csendesen, szeretettel megnyugodva egym�s szeretet�ben.

(3-380)