J�zus �s M�ria Alfeusn�l

  Miut�n J�zus n�h�ny h�napig k�rbej�r Palesztin�ban, elhat�rozza, hogy ism�t felkeresi N�z�retet. Meg akarja l�togatni �desanyj�t �s a nagyb�tyj�t is, aki s�lyos beteg.

-- Igaz�n N�z�retbe megy�nk? -- k�rdik t�le unokatestv�rei.

-- Igen. Besz�lni akarok any�mmal, �s... n�h�ny egy�b dolgot is akarok tenni. Aki akar, j�jj�n!

               Mindny�jan vele akarnak menni. Unokatestv�rei a legboldogabbak.

-- Ap�m �s any�m miatt, tudod?

-- Tudom. Menj�nk K�n�ba, �s ut�na oda.

-- Szeg�ny aty�m! Annyit szenved! �gy �rzi mag�t, mint a n�v�ny, amelyet gy�kerest�l kit�ptek... �s nem szeretne meghalni... -- mondja Jakab �s J�zusra n�z. N�ma k�r�ssel... De J�zus nem adja jel�t annak, hogy l�tja �t. -- J�zsef is �gy halt meg, f�jdalmak k�z�tt, ugye?

-- Igen -- v�laszolja J�zus. -- De � kev�sb� szenvedett, mert belenyugodott.

-- �s azut�n te is vele volt�l.

-- Alfeusnak is r�sze lehetne ebben...

               Az unokatestv�rek szomor�an fels�hajtanak.

* * *

Amikor el�rkeznek N�z�ret sz�l�hez, J�zus el�re k�ldi J�d�st �s Jakabot, hogy sz�leikhez siessenek. A n�z�retiek most is �dv�zlik J�zust, de nem oly lelkesen, mint ahogy m�s v�ros lakosai fogadt�k �t. Egy �reg n�z�reti bizalmasan megmondja neki, hogy nagyb�tyja, Alfeus, nagyon haragszik r�, �s mivel nagy befoly�sa van a v�rosban, sokan k�vetik �t, �s nem fogadj�k el J�zust a Messi�snak.

               J�zus el�rek�ldi tan�tv�nyait a h�z�hoz, �s � egyed�l megy megl�togatni Alfeust. M�r majdnem a h�z k�sz�b�n�l van, amikor kil�p onnan anyja, aki l�togat�ban van beteg rokon�n�l.

-- Mama!

-- J�zus!

               K�t szeretetteljes felki�lt�s. J�zus be akar l�pni, de M�ria azt mondja:

-- Nem, fiam. -- �s kit�rt karokkal a k�sz�bre �ll, test�vel szeretetteljes g�tat alkotva megism�tli: -- Nem, fiam, ne tedd azt!

-- Engedj, Mama! Nem fog t�rt�nni semmi. -- J�zus teljesen nyugodt, pedig M�ria arc�nak s�padts�ga bizony�ra nyugtalan�tja. Megfogja anyja csukl�j�t, leveszi az ajt�f�lf�r�l �s bemegy.

               A konyha padl�j�n elsz�rva hever, �sszet�rve a toj�s, a sz�l�, a m�zesk�cs�g, amelyet J�d�s �s Jakab K�n�b�l hozott atyjuknak. A m�sik szob�b�l kihallatszik az �reg panaszos hangja. �tkoz�dik, v�dol, sir�nkozik az igazs�gtalan �s tehetetlen szenilis �regek haragj�val, amit f�jdalmas l�tni �s elviselni.

--... �me, a h�zam t�nkrement, az eg�sz N�z�ret c�lt�bl�j�v� v�lt, �s �n itt vagyok egyed�l, seg�ts�g n�lk�l, les�jtott sz�vvel, megal�zva, sz�ks�get szenvedve! �me, mi maradt bel�led, Alfeus, az�rt, mert igazi h�v�k�nt viselkedt�l! �s mi�rt? Mi�rt? Egy bolond miatt! Egy bolond�rt, aki elbolond�totta ostoba fiaimat. �, �, micsoda f�jdalmak!

               Feles�g�nek, M�ri�nak siralmas hangja k�ny�r�g hozz�:

-- J� Alfeus, j�! L�tod, milyen szenved�st okozol magadnak? Gyere, seg�telek t�ged lefek�dni... Te mindig j� volt�l, mindig igazs�gos... Mi�rt t�madsz �gy magadra, r�m �s gyermekeidre?...

-- Semmit! Semmit! Ne �rints engem! Nem akarom! J�k a gyermekek? Ah, igen! Igaz�n! K�t h�l�tlan! M�zet hoznak nekem, miut�n elt�lt�ttek keser�s�ggel. Toj�st �s gy�m�lcs�t hoznak, miut�n beleharaptak a sz�vembe! Menj, menj, mondom neked! El! Nem akarlak l�tni t�ged! M�ri�t akarom. � tudja, hogyan kell ezt tenni. Hol van most az a gyenge asszony, aki nem k�pes arra, hogy engedelmess�gre k�nyszer�tse fi�t?

               A kidobott feles�g bel�p a konyh�ba �s l�tja, hogy J�zus �ppen be akar menni Alfeushoz. S�rva borul a nyak�ba, mik�zben M�ria, J�zus anyja al�zatosan �s t�relmesen bemegy a haragv� �reghez.

-- Ne s�rj, nagyn�n�m! Most bemegyek �n -- mondja J�zus.

-- Neeem! Ne tedd ki magad a s�rteget�snek! �r�ltnek l�tszik. Bot van n�la. Nem, J�zus, nem! M�g a fiait is meg�t�tte.

-- Nem fog semmit sem csin�lni velem -- mondja J�zus �s hat�rozottan, j�llehet kedvesen, f�lretolja a nagyn�nj�t �s bel�p.

-- B�ke veled, Alfeus!

               Az �reg, aki lefek�dni k�sz�l, ezernyi panasz �s korhol�s k�zben, hogy M�ria nem tudja �t kell�k�ppen seg�teni (pedig az el�bb azt mondta, hogy csak � �rt ehhez), hirtelen megfordul:

-- Itt vagy? Itt, hogy kig�nyolj�l? M�g ezt is?

-- Nem. Az�rt, hogy b�k�t hozzak neked. Mi�rt vagy ilyen nyugtalan? Ezzel betegebb� teszed magad. Mama, engedd! �n seg�tem majd �t. Nem teszek rosszat veled, �s nem f�raszt ki. Mama, emeld le a pokr�cot! -- �s J�zus oly gyeng�den veszi karj�ba a panaszkod�, nyomor�s�gos �reget, mint egy �jsz�l�ttet, �s gondosan beteszi az �gyba. -- �me, �gy. Amint aty�mmal tettem. Magasabbra teszem ezt a v�nkost. �gy k�nnyebben l�legzel. Mama, tedd ide, a ves�je al� azt a kis v�nkost. Puh�bb lesz. Most ide tessz�k a l�mp�st, hogy ne essen a f�ny a szem�be, �s bej�hessen a friss leveg�. M�r k�sz is van. Most... l�ttam a t�z�n f�ni valamit. Hozd be, mama. Nagyon �hes. Eg�szen �tizzadt�l, �s most f�zol. J�t fog tenni neked.

M�ria engedelmesen kimegy.

-- De �n... de �n... Mi�rt vagy j� hozz�m?

-- Mert j�t akarok neked, tudod.

-- �n is j�t akartam... de most...

-- Most t�bb� nem akarsz. Tudom. De �n azt akarom neked, �s ez el�g sz�momra. K�s�bb majd szeretni fogsz engem...

-- �s akkor... jaj, jaj... milyen f�jdalmak! �s akkor, ha igaz, hogy j�t akarsz nekem, mi�rt b�ntod meg �sz fejemet?

-- Semmif�le m�don sem b�ntalak meg t�ged, Alfeus. Tisztellek t�ged.

-- Tisztelsz?! N�z�ret c�lt�bl�ja vagyok...

-- Alfeus, mi�rt besz�lsz �gy? Miben tettelek c�lt�bl�v�?

-- Gyermekeimben. Mi�rt l�zadoznak? Miattad. Mi�rt nevetnek ki? Miattad.

-- Mondd, ha N�z�ret dics�rne t�ged fiaid sorsa miatt, ugyanezt a f�jdalmat �rezn�d?

-- Akkor nem! De N�z�ret nem dics�r engem. Dics�rne engem, ha te val�ban h�d�t� lenn�l. De elhagynak engem valaki�rt, aki kis h�j�n gyengeelm�j�, aki az�rt megy a vil�gba, hogy gy�l�letet �s g�nyt vonjon mag�ra, egy szeg�ny a szeg�nyek k�z�tt! �, ki nem nevetne?! Szeg�ny h�zam! D�vid szeg�ny h�za, mi lett a v�ged! �s nekem az�rt kellett oly sok�ig �lnem, hogy ezt a szerencs�tlens�get l�ssam? L�ssalak t�ged, a dics�s�ges t�rzs utols� vesszej�t t�nkretenni magadat �r�lten a t�ls�gosan szolgai lelk�let �ltal! �, szerencs�tlens�g j�tt r�nk att�l a napt�l kezdve, hogy az �n gyengeelm�j� testv�rem hagyta, hogy �sszek�ss�k �t azzal a bamba �s m�gis hatalmaskod� asszonnyal, aki mindenben parancsolt neki. Megmondtam neki akkor: ,,J�zsef, nem neked val� ez a h�zass�g! Szerencs�tlen leszel!'' �s az volt. Te nem tudod, � milyen volt. Nem akart sose hallani a h�zass�gr�l. �tkozott az �r�kl� �rv�kra vonatkoz� t�rv�ny! �tkozott a sors! �tkozottak az ilyen h�zass�gok!

Az ,,�r�kl�'' sz�z visszat�r az itallal, �ppen akkor, amikor hallhatja rokon�nak siralmait. Most m�g s�padtabb. De t�relmes j�s�g�t ez nem zavarja meg. Alfeushoz megy, �s kedves mosollyal seg�t meginni a te�t.

-- Igazs�gtalan vagy, Alfeus. De olyan beteg vagy, hogy mindenre bocs�natot nyersz -- mondja J�zus, mik�zben Alfeus fej�t felt�masztja.

-- �, igen! Nagyon beteg! Azt mondod, hogy te vagy a Messi�s. Csod�kat teszel. �gy mondj�k. Legal�bb gy�gy�ts meg engem, hogy megfizess�l az�rt, mert elvetted t�lem a fiaimat. Gy�gy�ts meg engem... �s megbocs�tok!

-- Bocs�ss meg fiaidnak! �rtsd meg lelk�let�ket, �s �n enyh�l�st adok neked. Ha haragos vagy, semmit sem tudok tenni.

-- Megbocs�tani? -- az �reg hirtelen mozdulatot tesz, ami term�szetesen fel�j�tja f�jdalmait, �s ez�rt �jb�l megvadul. -- Megbocs�tani? Soha! Menj el! Menj, ha ezt kell mondanod nekem! El! Meg akarok halni an�lk�l, hogy t�bb� zavarn�nak!

               J�zus megad� mozdulatot tesz.

-- Isten veled, Alfeus! Elmegyek! Igaz�n el kell mennem? Nagyb�ty�m... igaz�n el kell mennem?

-- Ha nem teszel eleget k�r�semnek, igen, menj el innen! �s mondd meg annak a k�t k�gy�nak, hogy �reg apjuk r�juk haragudva hal meg.

-- Nem. Ezt ne tedd! Ne vesz�tsd el a lelkedet! Ne szeress engem, ha �gy akarod. Ne higgy�l abban, hogy a Messi�s vagyok. De ne gy�l�lj! Ne gy�l�lj, Alfeus! Nevess ki engem. Nevezz bolondnak. De ne gy�l�lj!

-- De mi�rt akarsz nekem j�t, ha �n megb�ntalak?

-- Mert az vagyok, akinek te nem akarsz elismerni. A szeretet vagyok. Mama, �n hazamegyek.

-- Igen, fiam. Hamarosan j�v�k.

-- A b�k�met hagyom neked, Alfeus. Ha akarsz engem, k�ldj valakit, hogy elh�vjon �s b�rmely �r�ban elj�v�k.

               J�zus kimegy, nyugodtan, mintha semmi sem t�rt�nt volna. Csak s�padtabb.

-- �, J�zus, J�zus, bocs�ss meg neki! -- ny�gi Alfeus feles�ge.

-- Igen, M�ria. De erre nincs is sz�ks�g. Annak, aki szenved, minden meg van bocs�tva. Most m�r nyugodtabb. A kegyelem m�k�dik a sz�vekben akkor is, ha nem tudnak r�la. �s ut�na ott van a te s�r�sod, �s biztosan J�d�s �s Jakab f�jdalma �s hivat�sukhoz val� h�s�g�k. B�ke a te meggy�t�rt sz�vednek, nagyn�n�m!

               Megcs�kolja, �s kimegy a kertbe, hogy hazamenjen.

               J�zus megvigasztalja a szomorkod� J�d�st �s Jakabot, hogy atyjuk m�r nyugodtabb, �s minden b�k�sre fordul. Bel�p M�ria is, �s odasiet a k�t les�jtott fi�hoz. Megsimogatja J�d�s fej�t �s Jakab arc�t. S�padt, mint egy liliom. J�d�s fogja a kez�t �s megcs�kolja. Megk�rdezi:

-- Mit csin�l?

-- Alszik, fiam. A mam�d cs�kj�t k�ldi neked -- �s megcs�kolja mindkett�j�ket.

(2-387)