M�ria K�n�ban

  P�ter konyh�j�ban van J�zus P�terrel, annak feles�g�vel, Jakabbal �s J�nossal. Befejezt�k m�r a vacsor�t, �s besz�lgetnek egym�ssal. J�zus �rdekl�dik a hal�szat ir�nt.

               Bel�p Andr�s �s jelenti:

-- Mester, itt van az az ember, aki mellett laksz. Vele van valaki, aki unokatestv�rednek mondja mag�t.

               J�zus fel�ll �s a kij�rat fel� megy, betess�kelve �ket:

-- J�jjenek be! -- Amikor az olajm�cses l�ngja megvil�g�tja �ket, felki�lt: -- Te vagy, J�d�s?

-- �n, J�zus!

               Megcs�kolj�k egym�st. J�d�s T�d� sz�p ember, a f�rfisz�ps�g telj�ben. Magastermet�, de alacsonyabb J�zusn�l. Szeme hasonl�t J�zus�ra. Szak�lla sz�gletes �s barna, haja is barna �s kiss� hull�mos.

-- Kafarnaumb�l j�v�k. B�rk�val mentem oda, �s ide is azzal j�ttem, hogy hamarabb ide�rjek. Any�d k�ld. Azt mondja: ,,Zsuzsanna holnap tartja eljegyz�s�t. K�rlek t�ged, fiam, l�gy jelen ezen a lakodalmon.'' M�ria is r�szt vesz rajta, �s velem az �n any�m �s testv�reim is. Megh�vtak minden rokont. Csak te volt�l t�vol, �s a rokonok k�rnek t�ged, el�g�tsd ki a jegyesek k�v�ns�g�t.

               J�zus meghajol, kiss� kit�rva karj�t, �s azt mondja:

-- Any�m k�v�ns�ga t�rv�ny sz�momra. De Zsuzsanna �s a rokonok miatt is elj�v�k. Csak... sajn�lom, hogy ti..., -- �s P�terre meg a t�bbire n�z. -- Ezek az �n bar�taim -- magyar�zza unokatestv�r�nek. �s megnevezi �ket, P�terrel kezdve. Utols�nak mondja: -- �s ez J�nos. -- Ezt oly rendk�v�li m�don ejti ki, hogy felkelti J�d�s T�d� figyelm�t, kedvence pedig elpirul. A bemutat�st �gy fejezi be: -- Bar�taim, ez J�d�s, Alfeus fia, az unokatestv�rem, a vil�g szok�sa szerint, mert Any�m jegyese testv�r�nek a fia.

-- A h�zam �pp�gy nyitva van sz�modra, mint a Mester sz�m�ra. Foglalj helyet! -- mondja P�ter. Ut�na J�zushoz fordulva megk�rdezi -- �s ut�na? Nem megy�nk t�bb� veled Jeruzs�lembe?

-- Biztosan velem j�tt�k. A lakodalom ut�n oda megyek. De nem �llok meg t�bb� N�z�retben.

-- Rendben van, J�zus. Mert Any�d n�h�ny napja az �n vend�gem. �s �gy �rtettem, hogy odaj�n a lakodalom ut�n is -- mondja a kafarnaumi f�rfi.

-- Akkor �gy tesz�nk: Most J�d�s b�rk�j�val elmegyek Tib�ri�sba �s onnan K�n�ba, �s ugyanazzal visszat�rek Kafarnaumba Any�mmal �s veled. J�v� szombat ut�n te elj�ssz, Simon, ha m�g vel�nk akarsz j�nni, �s Jeruzs�lembe megy�nk a h�sv�ti �nnepekre.

-- Ha akarok? Elj�v�k m�r szombaton, hogy halljalak a zsinag�g�ban!

-- M�r tan�tasz, J�zus? -- k�rdi T�d�.

-- Igen.

-- De m�g hogyan! �gy m�sokat nem hallanak besz�lni!

               J�d�s fels�hajt. T�rd�re k�ny�k�lve fej�t kez�be hajtja. J�zusra n�z, �s fels�hajt. Mintha besz�lni szeretne, de nem mer. J�zus biztatja:

-- Mit akarsz mondani, J�d�s? Mi�rt n�zel r�m, �s mi�rt s�hajtozol?

-- Semmi.

-- Nem. Ez nem semmi. Nem vagyok t�bb� J�zus, akit szerett�l? Akivel nem volt titkod?

-- Igen, az vagy! �s mennyire hi�nyzol nekem, te, Mester, legid�sebb unokatestv�rednek!

-- H�t akkor? Besz�lj!

-- Meg akartam mondani... J�zus..., hogy l�gy �vatos... Van �desany�d, akinek nincs senkije rajtad k�v�l... Te egy ,,rabbi'' akarsz lenni, aki m�s, mint a t�bbiek. �s te jobban tudod, mint �n, hogy... a hatalmon l�v� n�poszt�lyhoz tartoz�k nem engednek meg m�s szok�sokat, mint amelyeket �k alak�tottak ki. Ismerem gondolkod�sm�dodat... az szent... De a vil�g nem szent... �s elnyomja a szenteket... J�zus... Tudod, mi lett a sorsa unokatestv�rednek, a Keresztel�nek... Fogs�gba vetett�k, �s csak az�rt nem halt meg m�g, mert az a piszkos uralkod� f�l a t�megt�l �s Isten vill�mait�l. �pp olyan piszkos �s babon�s, mint amilyen kegyetlen �s k�jenc. Mi lesz veled? Milyen sors v�r r�d?

-- J�d�s, te k�rdezed ezt t�lem, te, aki annyira ismered m�g a gondolataimat is? M�sok �szt�n�ztek erre? Nem, ne hazudj! �k k�ldtek t�ged, �s nem any�m, az biztos, hogy ezt mondd nekem...

               J�d�s lehajtja fej�t, �s hallgat.

-- Besz�lj, unokatestv�rem!

-- Aty�m... �s vele J�zsef �s Simon... tudod... j�t akarnak neked... mert szeretnek t�ged �s M�ri�t..., nem n�zik j� szemmel azt, amit tenni tervezel... �s... �s szeretn�k, ha gondoln�l any�dra...

-- �s te mit gondolsz?

-- �n... �n...

-- T�ged ostromolnak a Magass�gb�l �s a f�ldr�l j�v� szavak. Nem mondom, hogy a m�lyb�l. Azt mondom: a f�ldr�l. Jakabot is, m�g jobban, mint t�ged. De mondom neked, hogy a f�ld f�l�tt van az �g, a vil�g �rdekei f�l�tt ott van az Isten �gye. Sz�ks�gtek van arra, hogy megv�ltoztass�tok gondolkod�sm�dotokat. Amikor meg tudj�tok ezt tenni, akkor t�k�letesek lesztek.

-- De... �s a te any�d?

-- J�d�s, any�mon k�v�l nincs m�s, akinek joga lenne figyelmeztetni engem fi�i k�teless�geimre, a f�ldi gondolkoz�sm�d szerint, azaz k�teless�gemre, hogy dolgozzam �rte az�rt, hogy anyagi sz�ks�gleteiben seg�ts�g�re legyek, k�teless�gemre, hogy seg�tsem �s vigasztaljam �t hozz� val� k�zell�temmel. � ebb�l semmire sem k�r engem. Att�l kezdve, hogy az �v� lettem, � tudja, hogy el fog vesz�teni engem az�rt, hogy ism�t megtal�ljon egy sokkal t�gabb k�rben, mind a csal�d kis k�re. �s att�l kezdve felk�sz�lt erre.

Sz�m�ra nem �jdons�g akarat�nak ez a teljes odaaj�nd�koz�sa Istennek. Ez a v�r�ben van. Anyja felaj�nlotta �t a templomnak, miel�tt m�g megsz�letett volna. �s �, sz�mtalanszor mondta nekem, amikor a hossz� t�li est�ken sz�v�hez szor�tott, vagy a csillagf�nyt�l vil�gos ny�ri �jszak�kon, amikor szent gyermeks�g�r�l besz�lt, hogy � Istennek adta mag�t �let�nek hajnal�t�l kezdve. �s m�g ink�bb megtette ezt, amikor az �v� lettem, hogy ott legyen, ahol �n vagyok, annak a k�ldet�snek az �tj�n, amely Istent�l j�n sz�momra. Elj�n az �ra, amikor mindny�jan elhagynak majd engem, j�llehet csak akkor, amikor a f�lelem er�t vesz mindenkin, �s azt gondolj�tok majd saj�t biztons�gtok �rdek�ben, hogy jobb lett volna, ha sose ismertetek volna meg engem. De �, � mindig velem lesz. �s ti ��ltala t�rtek vissza hozz�m. Az � biztos, szeretetteljes hit�nek ereje �ltal egyes�lt�k majd vele �s velem, mert �n Any�mban vagyok, �s � bennem, �s mi Istenben.

Szeretn�m, ha ti, rokonaim, mindny�jan meg�rten�tek ezt, �s ti is, akik term�szetfeletti m�don vagytok bar�taim �s gyermekeim. Te, �s veled a t�bbiek, nem tudj�tok, ki az �n Any�m. Ha ismern�tek, nem b�r�ln�tok �t sz�vetekben az�rt, hogy nem tudott engem megtartani al�rendeltj�nek, hanem �gy tiszteln�tek �t, mint Istennek, a Hatalmasnak legbens�s�gesebb bar�tj�t, aki az �r�k Atya Sz�v�ben �s Sz�v�nek Fia �ltal mindent el tud �rni. Term�szetesen elmegyek K�n�ba, hogy �r�met szerezzek neki. K�s�bb jobban meg�rtitek majd ezt az �r�t.

J�zus er�teljes �s meggy�z� m�don besz�l. J�d�s figyelmesen n�zi �t �s mondja:

-- �n is elmegyek veled, ezekkel egy�tt, ha te akarod... mert �rzem, hogy igazad van. Bocs�sd meg vaks�gomat �s testv�reim vaks�g�t. Mennyivel szentebb vagy n�lunk!

-- Nem haragszom arra, aki nem ismer engem. M�g arra sem, aki gy�l�l. De f�jdalmas sz�momra a k�r, amit maguknak okoznak. Mi van abban a zs�kban?

-- A ruha, amit Any�d k�ld neked. Nagy �nnep lesz holnap. � gondol arra, hogy J�zus�nak ne kelljen felt�n�st keltenie a megh�vottak k�z�tt. F�radhatatlanul sz�tte a nap els� sugar�t�l az utols�ig, mindennap, hogy sz�modra elk�sz�tse. De nem tudta befejezni a k�penyt. M�g hi�nyoznak r�la a bojtok. Nagyon b�ntja ez.

-- Nem baj. Ebben megyek, �s azt megtartom a jeruzs�lemi id�kre. A templom t�bb egy lakodalmi �nnepn�l.

-- Ez boldogg� teszi majd �t.

-- Ha reggelre K�n�ban akartok lenni, azonnal el kell indulnotok. A hold most kel fel, �s j� lesz az �t -- mondja P�ter.

-- Menj�nk h�t! Gyere, J�nos! T�ged magammal viszlek. Isten veled, Simon P�ter, Jakab �s Andr�s! V�rlak titeket szombat este Kafarnaumban. Isten veled asszony! B�ke veled �s h�zadnak!

               J�zus kimegy J�d�ssal �s J�nossal. P�ter k�veti �t a partig, �s seg�t a b�rka elindul�s�n�l.

(2-64)  

A k�nai h�z jellegzetesen keleti m�don �p�lt. Egy feh�r kocka, amely sz�lesebb, mint amilyen magas, n�h�ny ny�l�ssal. A tet�n egy terasz van, amelyet kb. egy m�ter magas fal vesz k�r�l, �s egy sz�l�lugas �rny�kol be t�bb, mint feler�szben.

               K�v�lr�l l�pcs� megy fel az ajt�hoz, amely a homlokzat fele magass�g�ban ny�lik. A h�znak lent is van n�h�ny ajtaja, oldalank�nt nem t�bb kett�n�l. Ezek alacsony �s s�t�t szob�kba vezetnek. A h�z egy f�ves tiszt�s k�zep�n emelkedik, �s a tiszt�s k�zep�n van a k�t. F�gef�k �s almaf�k n�nek a kertben. A h�z az utc�ra n�z, de beljebb van, �s egy kis �t k�ti �ssze a f��tvonalnak l�tsz� utc�val. A h�z K�na sz�l�n fekszik, s egy f�ldbirtokos h�z�nak l�tszik, aki a term�nyb�l �l. A h�z m�g�tt r�t ter�l el. A nap sz�pen s�t a tiszta �gbolton.

Az �ton k�t asszony k�zeledik, hossz� ruh�ban �s k�penyben, ami f�tyolul is szolg�l. Az egyik �tvenes �veiben lehet, a m�sik csak harminc�t �vesnek l�tszik (pedig M�ria m�r negyven�t�dik �v�n is t�l volt). Halv�nys�rga ruh�ban van, k�k k�pennyel. Nagyon sz�p, karcs�, �s m�lt�s�gteljes a testtart�sa, j�llehet nagyon kedves �s al�zatos. Amikor k�zelebb �rnek, felismerem benne M�ri�t. Nem tudom azonban, ki lehet a m�sik. Besz�lgetnek egym�ssal, �s M�ria mosolyog. Amikor k�zel �rnek a h�zhoz, �nnepl�be �lt�z�tt f�rfiak �s n�k j�nnek ki onnan, hogy �dv�z�lj�k �ket, s f�leg a legszentebb Any�t.

Reggel lehet, tal�n kilenc �ra k�r�l, vagy m�g kor�bban. Az �vszak tavasznak l�tszik. A f�kon m�g nincs gy�m�lcs, a levelek z�ldek �s m�g gy�ng�k.

               Egy id�sebb f�rfi, aki a h�zigazd�nak l�tszik, sz�v�lyesen �dv�zli �s k�s�ri M�ri�t, aki felmegy a k�ls� l�pcs�n, �s bel�p egy t�gas terembe. Ez a terem a falusi munk�k elv�g�s�re szolg�lhat, de most ki�r�tett�k, �s feld�sz�tett�k az �nnepre. K�z�pen egy gazdagon megter�tett asztal �ll, kancs�kkal �s gy�m�lcs�kkel teli t�lakkal. Mellette m�s asztalok �s �llv�nyok �telekkel. A f�ld�n a fal mellett nagyf�l� ed�nyek, r�zb�l k�sz�lt vizeskors�k.

M�ria kedvesen meghallgatja mindazt, amit mondanak neki, ut�na leveti k�peny�t �s seg�t befejezni az asztal el�k�sz�t�s�t. J�n-megy, megigaz�tja a kereveteket az asztal k�r�l, a vir�gf�z�reket, elrendezi a gy�m�lcs�ket, ellen�rzi a l�mp�sok olaj�t. Mosolyog, �s nagyon keveset besz�l, azt is halkan mondja. Besz�d helyett ink�bb nagy t�relemmel meghallgat m�sokat.

               Az �tr�l nagy zenebona hallatszik be, nem valami �sszhangzatosan. M�ria kiv�tel�vel mindny�jan kifutnak. Bel�p a menyasszony, nagyon boldogan �s felcicom�zva. Rokonai �s bar�tai veszik k�r�l. V�leg�nye el�je siet, �s az � oldal�n l�p be.

* * *

V�ltozik a k�p. J�zus K�na fel� halad J�nossal �s J�d�s T�d�val. J�zus feh�r ruh�ban van, s�t�tk�k k�pennyel. Amikor a muzsika hangj�t hallj�k, J�zus t�rsa k�rdez valamit egy helybeli lakost�l, �s a v�laszt k�zli J�zussal.

-- Menj�nk, tegy�k boldogg� Any�mat! -- mondja J�zus mosolyogva, �s k�t t�rs�val �tv�g a r�ten a h�z fel�.

               Amikor J�zus meg�rkezik, �rtes�tik a t�bbieket. A h�z ura fi�val, a v�leg�nnyel �s M�ri�val lemegy a l�pcs�n J�zus el� �s tisztelettel k�sz�nti. �gy l�tszik, hogy M�ria vagy rokona a v�leg�nynek, vagy k�zeli bar�tja, mert bizalmas viszonyban vannak egym�ssal. A h�z ura �dv�zli J�zus k�t k�s�r�j�t is, �s a v�leg�ny ugyanezt teszi. M�ria nagy szeretettel �s tisztelettel �dv�zli fi�t, amit � ugyan�gy viszonoz. Nem sz��radattal fejezi ezt ki, hanem a tekintettel, amivel kimondja az �dv�zl� szavakat: ,,B�ke veled!'', �s a mosollyal, ami fel�r sz�z �lel�ssel �s cs�kkal. M�ria ajka remeg, mintha cs�kra k�sz�lne, de tart�zkodik t�le. Csak apr� kez�t teszi J�zus v�ll�ra, �s megsimogatja egy hossz� hajf�rtj�t. Szeretetteljes �s szem�rmes kedvesked�s.

J�zus Anyja mellett megy fel. Tan�tv�nyai k�vetik a h�z uraival. Bel�p a lakodalmas terembe, ahol az asszonyok �jabb kereveteket hoznak a h�rom vend�g sz�m�ra, akiket �gy l�tszik, nem v�rtak. Tal�n bizonytalan volt, hogy J�zus el tud-e j�nni, �s t�rsaira egy�ltal�n nem sz�m�tottak.

               Amikor J�zus bel�p a terembe, f�rfiasan telt �s kedves hangon mondja:

-- B�ke ennek a h�znak �s Isten �ld�sa mindny�jatokon!

               M�lt�s�gteljes k�sz�nt�s ez mindenki sz�m�ra. J�zus kiemelkedik megjelen�s�vel �s termet�vel mindny�juk k�z�l. Vend�g, �s an�lk�l, hogy sz�m�tottak volna r�, de jobban a h�z ur�nak l�tszik, mint a v�leg�ny �s annak apja. Amilyen al�zatos �s leereszked�, olyan tiszteletet kelt�.

J�zus helyet foglal az asztal k�zep�n a v�leg�nnyel �s a menyasszonnyal, a v�leg�ny rokonaival �s befoly�sos bar�taival. A Mesterre val� tekintetkel a k�t tan�tv�nyt is ugyanahhoz az asztalhoz �ltetik.

               J�zus h�ttal �l annak a falnak, amely mellett vannak a nagy kors�k �s az �telekkel megrakott polcok. Csak a jegyesek anyja �s M�ria foglal helyet enn�l az asztaln�l, a t�bbi asszony k�l�n asztaln�l �tkezik. J�zus a h�zigazda mellett kapott helyet, vele szemben �l M�ria, a menyasszony mellett.

               Megkezd�dik a lakoma. J� �tv�ggyal esznek �s isznak. Csak J�zus �s az � Anyja eszik �s iszik keveset, �s M�ria nagyon keveset besz�l. J�zus kiss� t�bbet t�rsalog, de sz�kszav�s�ga ellen�re se nem komor, se nem len�z�. Udvarias, de nem fecseg. Ha k�rdezik, v�laszol. Ha vele besz�lnek valamir�l, �rdekl�d�st mutat �s kifejti v�lem�ny�t. Ut�na mag�ba m�lyed, mint aki hozz�szokott az elm�lked�shez. Mosolyog, de nem nevet soha. �s ha nagyon meggondolatlan m�don tr�f�lkozik valaki, �gy tesz, mintha nem is hallan�. M�ria fi�nak szeml�let�b�l t�pl�lkozik, �s J�nos is, aki az asztal v�g�n �l �s cs�ng Mester�nek ajk�n.

M�ria �szreveszi, hogy a szolg�k besz�lnek a f�udvarmesterrel, �s hogy ez zavarban van. Meg�rti, hogy valami kellemetlen dologr�l van sz�.

-- Fiam! -- mondja halkan, hogy mag�ra h�vja J�zus figyelm�t -- Fiam, nincs t�bb boruk.

-- Asszony, mi k�z�nk van m�g egym�shoz?

               Amikor J�zus ezt mondja, m�g kedvesebben mosolyog. M�ria is mosolyog, mint ahogy azok teszik, akiknek k�z�s titkuk van, akik tudnak valamir�l, amit senki m�s nem ismer.

               M�ria kiadja a parancsot a szolg�knak:

-- Tegy�tek, amit mond nektek!

               M�ria kiolvasta fi�nak mosolyg� szem�b�l a beleegyez�s�t, amely ott el volt rejtve. J�zus odasz�l a szolg�knak:

-- T�lts�tek meg a vizeskors�kat v�zzel!

               A szolg�k megt�ltik a nagy kors�kat a k�tr�l hozott v�zzel. Behallatszik a k�t l�nc�nak cs�rg�se, amint a k�t v�dre le- �s felmegy. A n�sznagy mer�t egy keveset ebb�l a folyad�kb�l csod�lkoz� szemmel. M�g nagyobb csod�lkoz�ssal megk�stolja, �s mond valamit a h�z ur�nak �s a jegyesnek, akik k�zel vannak egym�shoz.

               M�ria ism�t a fi�ra n�z �s mosolyog. Ut�na, amikor � is r�mosolyog, kiss� elpirulva lehajtja fej�t. Boldog.

               A teremben sustorg�s t�mad, minden fej J�zus �s M�ria fel� fordul. Egyesek fel�llnak, hogy jobban l�ssanak, m�sok a vizeskors�khoz mennek. El�sz�r csend van, ut�na k�rusban dics�rik J�zust.

De � fel�ll �s csak annyit mond:

-- K�sz�nj�tek meg M�ri�nak... -- �s ut�na visszavonul a lakom�t�l. Tan�tv�nyai k�vetik. A k�sz�b�n megism�tli:

-- B�ke ennek a h�znak, �s Isten �ld�sa legyen rajtatok! -- hozz�teszi: -- Any�m, �dv�z�llek!

(2-70) 

M�ria K�n�ban - 2. r�sz