J�zus nagykor� lesz 1. r�sz

  M�ria egy d�zsa f�l� hajol, amibe kever valamit, ami g�z�l�g a n�z�reti kert hideg leveg�j�ben. T�l lehet, mert az olajf�kon k�v�l minden fa csupasz. Az �g der�lt �s a nap sz�pen ragyog, de nem meleg�ti fel a leveg�t.

               A Sz�zanya meleg ruh�t visel, ami s�t�tbarna sz�n�, majdnem fekete, �s egy falusi k�t�ny van rajta, hogy megv�dje a ruh�j�t. Kiveszi a folyad�kb�l a kever� rudat, amelyr�l sz�p piros cseppek hullanak al�. M�ria megfigyeli, megnedves�ti az egyik ujj�t a cseppekkel, �s kipr�b�lja a sz�nt a k�t�nyen. Megel�gedettnek l�tszik.

Bemegy a h�zba, kihoz onnan egy csom� feh�r gyapj�k�teget. Ezeket t�relmesen �s �vatosan egym�sut�n beteszi a ruhafest� k�dba.

               Mik�zben ezt teszi, kij�n J�zsef m�hely�b�l rokona, M�ria, Alfeus feles�ge. �dv�zlik egym�st �s besz�lgetnek.

-- J�l megy? -- k�rdi Alfeus feles�ge.

-- Rem�lem.

-- A pog�ny n�, akit�l a fest�ket vettem, biztos�tott, hogy ezt haszn�lt�k R�m�ban is. �ppen az�rt adta el nekem, mert tudja, hogy te m�g a r�maiakn�l is jobban �rtesz a sz�nez�shez. A munka, amit sz�m�ra v�gezt�l, nagyon tetszett neki...

               M�ria mosolyog, �s fej�nek egy mozdulat�val mintegy ezt mondja: ,,Sz�ra sem �rdemes!''

Rokona figyeli a fonalat, miel�tt odaadja M�ri�nak az utols� k�teget.

-- Hogyan fontad?! Hajsz�lnak l�tszik, annyira finom �s egyenletes. Te mindent j�l csin�lsz... �s gyorsan! Ez az utols� vil�gosabb lesz?

-- Igen, a ruh�nak val�. A k�peny� s�t�tebb.

               A k�t asszony egy�tt dolgozik a fest�k�dn�l. Kiveszik a k�tegeket, amelyek sz�p b�borpiros sz�n�ek, �s gyorsan belem�rtj�k a j�ghideg v�zbe, amely egy ed�nyben van, majd ism�t megforgatj�k, le�bl�tik �s kiakasztj�k sz�radni a f�k �gaira k�t�tt n�dakra.

-- J�l �s gyorsan megsz�radnak majd ebben a sz�lben -- jegyzi meg Alfeus feles�ge.

-- Menj�nk J�zsefhez! Ott �g a t�z. Biztosan �tfagyt�l -- mondja M�ria. -- Kedves t�led, hogy seg�tesz nekem. �gy gyorsabban v�geztem �s kevesebb f�rads�ggal. H�l�s vagyok �rte.

-- �, M�ria! Mit meg nem tenn�k �rted! A te k�zeledben lenni �nnep sz�momra. �s azut�n... mindez a munka J�zus�rt van. �s a te fiad oly kedves! �gy t�nik nekem, hogy �n is �desanyja vagyok, ha seg�telek t�ged el�k�sz�lni az � nagykor�s�g�nak �nnep�re.

               A k�t asszony bemegy a m�helybe, amely tele van a gyalult fa szag�val, ami jellemz� az �csm�helyekre.

* * *

L�tom J�zust, mikor elindulnak vele Jeruzs�lembe. Nagyon sz�p, �s annyira megn�tt m�r, hogy fiatal �desanyja �ccs�nek l�tszik. M�r annak v�ll�ig �r. G�nd�r sz�ke haja nem r�vid, mint kiskor�ban, hanem a f�le alj�ig �r. Vil�gos rubinv�r�s ruh�ba van �lt�zve. Eg�szen a bok�j�ig �r, csak szand�los l�ba l�tszik ki al�la. A ruha nyak�n�l, a hossz� ujjak v�g�n �s alj�n nagyon sz�p, soksz�n� szeg�ly van. J�zsef szeretettel mosolyog r�. Unokatestv�rei csod�lj�k, Alfeus feles�ge simogatja... J�zus boldog. Boldog, amikor szeretik.

-- �me, a mi fiunk -- mondja M�ria, felemelve jobbkez�t, amellyel fogja J�zus balkez�t. J�zsef mosolyog. M�ria hozz�teszi: -- �ldd meg �t, J�zsef, miel�tt elindulunk Jeruzs�lembe. Nem volt sz�ks�g szertart�sos �ld�sra, amikor iskol�s korba l�pett, �s megtette az els� l�p�st az �letbe. De most, hogy a templomba megy, ahol nagykor�v� nyilv�n�tj�k, tedd meg! �s vele egy�tt �ldj meg engem is! A te �ld�sod... -- M�ria gyeng�n fels�hajt -- meger�s�ti �t, �s er�t ad nekem arra, hogy k�s�bb elszakadjak t�le...

-- M�ria, J�zus mindig a ti�d lesz. Ez a szertart�s nem v�ltoztat a mi viszonyunkon. �n sem fogom �t elidegen�teni t�led. Senki sem �rdemli meg n�lad jobban, hogy vezesse �t az �letben, �n szentem!

               M�ria meghajol, k�zbe veszi J�zsef kez�t �s megcs�kolja. Milyen tisztelettel �s szeretettel teljes ez a jegyes az �lett�rs�hoz!

               J�zsef m�lt�s�gteljesen fogadja a tiszteletnek �s a szeretetnek ezt a jel�t, de ut�na felemeli a megcs�kolt kez�t �s Jegyese fej�re teszi e szavak k�s�ret�ben:

-- Igen. Meg�ldalak t�ged, te �ldott, �s veled egy�tt J�zust. J�jj, egyetlen �r�m�m, dics�s�gem �s �letc�lom!

J�zsef �nnep�lyes. Kiterjesztett karokkal, f�ld fel� ford�tott teny�rrel a k�t meghajtott fej f�l�tt elmondja az �ld�st:

-- �rk�dj�n felettetek az �r, �s �ldjon meg titeket! Legyen irgalmas hozz�tok, �s adja nektek az � b�k�j�t! �ldjon meg titeket az �r! -- �s ut�na azt mondja: -- Most menj�nk! Az �ra kedvez� az utaz�shoz.

               M�ria fog egy nagy, gr�n�tv�r�s kend�t, �s beburkolja vele a fi�t. Milyen kedvesen teszi!

               Kimennek a h�zb�l, �s bez�rj�k az ajt�t. Elindulnak. M�s zar�ndokok is mennek ugyanabba az ir�nyba. A v�roson k�v�l az asszonyok k�l�nv�lnak a f�rfiakt�l. A gyermekek b�rmelyik�kkel mehetnek. J�zus a mam�j�val marad.

A zar�ndokok t�bbnyire zsolt�rokat �nekelnek menet k�zben. A vid�k nagyon sz�p, tavasz van. Frissek a mez�k �s frissek a levelek a f�kon, frissek az �gak, amelyek �pphogy kivir�goztak. Az �gak k�z�tt a madarak egy�tt �nekelnek a zar�ndokokkal. A mez�n a kisb�r�nyok ugr�ndoznak anyjuk mellett. B�ke �s �r�m uralkodik a sz�p �prilisi �g alatt.

* * *

A templomban �nnep van, sok n�p j�r be �s ki. J�zus csal�dja a k�s�r�kkel egy�tt halkan, zsolt�rokat �nekelve l�p be. El�l mennek a f�rfiak, ut�nuk az asszonyok. Miut�n im�dt�k a Magass�gbelit, J�zsef J�zussal egy�tt bel�p egy nagy, zsinag�gaszer� terembe. Besz�l egy levit�val, aki ut�na elt�nik egy f�gg�ny m�g�tt, majd visszat�r �reg papokkal, akik bizony�ra mesterek a T�rv�ny ismeret�ben, �s �k vizsg�ztatj�k a h�veket.

               J�zsef �s J�zus m�lyen meghajolnak a vizsg�ztat�k el�tt, akik m�lt�s�gteljesen �lnek alacsony, t�mla n�lk�li sz�k�k�n. Ut�na J�zsef bemutatja J�zust.

-- �me -- mondja -- � az �n fiam. H�rom h�napja �s tizenk�t napja bel�pett abba a korba, amelyet a T�rv�ny a nagykor�s�g idejek�nt jel�l meg. Azt akarom, hogy Izrael parancsai szerint legyen az. K�rlek titeket, figyelj�tek meg, hogy termete mutatja, kil�pett a gyermekkorb�l �s a kiskor�s�gb�l. �s k�rlek titeket, vizsg�ztass�tok le j�s�gosan �s igazs�gosan, hogy l�ss�tok, igaz, amit �n, az � atyja �ll�tok. �n felk�sz�tettem �t erre az �r�ra, erre a m�lt�s�gra, hogy a T�rv�ny fia legyen. Ismeri a parancsokat, a hagyom�nyokat, a hat�rozatokat, a ruhaszeg�ly �s az imasz�j szok�sait, el tudja mondani az im�kat �s a mindennapos �ld�sokat. Ismeri a T�rv�nyt �nmag�ban �s h�rom �gazat�ban �s a rabbik magyar�zataiban, f�rfik�nt tud viselkedni. Az�rt k�v�nom, hogy mentsenek fel engem a felel�ss�g al�l, az � cselekedeteit �s b�neit illet�leg. (J�zsef �gy besz�l, mint ahogy b�rmelyik zsid� besz�lne a fi�r�l.) Mostant�l kezdve al� lesz vetve a parancsolatoknak �s b�nh�dni fog, ha �th�gja azokat. Vizsg�lj�tok meg �t!

-- Megtessz�k. J�jj el�re, gyermek! A neved?

-- J�zus. J�zsef fia, N�z�retb�l.

-- N�z�retb�l... Tudsz teh�t olvasni?

-- Igen, rabbi. El tudom olvasni a le�rt szavakat, �s azokat, amelyeket a szavak magukban foglalnak.

-- Mit akarsz mondani ezzel?

-- Azt akarom mondani, hogy meg�rtem a k�pletes, jelk�pes jelent�st is, amely a l�tszat alatt rejt�zik, �gy, mint ahogy a gy�ngy nem l�that�, hanem a durva �s bez�rt kagyl�ban van.

-- Nem k�z�ns�ges, �s nagyon b�lcs v�lasz. Ritk�n hall az ember ilyet feln�ttek ajk�r�l is, de egy gyermekt�l, aki r�ad�sul m�g N�z�retb�l val�...!

A t�zek �rdekl�d�se fel�bred. Szem�ket egy pillanatra sem veszik le a sz�p sz�ke gyermekr�l, aki magabiztosan n�z r�juk, kih�v�s �s f�lelem n�lk�l.

-- Dics�ret�re v�lsz tan�t�dnak, aki bizony�ra nagyon k�pzett.

-- Isten B�lcsess�ge van igaz sz�v�ben.

-- Hallj�tok csak! Boldog vagy te, aki ilyen fi�nak vagy az atyja!

               J�zsef, aki t�vol �ll, a terem v�g�n, mosolyog �s meghajol. H�rom tekercset adnak J�zusnak, s azt mondj�k:

-- Olvass abb�l, amelyik arany szalaggal van lez�rva.

               J�zus kinyitja a tekercset �s olvas. A T�zparancs. Az els� szavak ut�n az egyik b�r� elveszi a tekercset t�le, �s azt mondja:

-- Folytasd eml�kezetb�l!

               J�zus olyan biztosan mondja, mintha olvasn�. Valah�nyszor az Urat eml�ti, m�lyen meghajol.

-- Ki tan�tott t�ged erre? Mi�rt teszed?

-- Mert szent ez a N�v, �s a k�ls� �s bels� tisztelet jel�vel kell kiejteni. Az alattval�k meghajolnak a kir�ly el�tt, aki csak r�vid ideig kir�ly, mert porb�l van. A kir�lyok Kir�ly�nak, Izrael Magass�gos Ur�nak, aki jelen van akkor is, ha nem l�that�, csak a szellem sz�m�ra, nemde meg kell hajolnia, minden teremtm�nynek, aki t�le f�gg �r�kk� al�rendelve neki?

-- Bravo! Ember, tan�csoljuk neked, hogy tan�ttasd fiadat Hillellel vagy Gam�liellel. N�z�reti... de v�laszaib�l rem�lni lehet, hogy egy �j, nagy doktorr� v�lik.

-- A fi� nagykor�. �gy fog tenni, amint � akarja. �n, ha becs�letes dolgot akar, nem fogok ellentmondani neki.

-- Gyermek, ide figyelj! Azt mondottad: ,,Eml�kezz�l meg az �nnepek megszentel�s�r�l! De nemcsak te magad, hanem gyermekeid �s szolg�id, szolg�l�id, s�t, m�g ig�s barmod is tart�zkodj�k a pihen�napon a munk�t�l.'' Nos, mondd meg nekem, ha egy ty�k toj�st tojik szombaton, vagy egy juh ellik, szabad-e felhaszn�lni m�h�nek ezt a gy�m�lcs�t, vagy pedig ez k�rhozatos?

-- Tudom, hogy sok rabbi, mint a m�g �l� Sciammai is, azt mondja, hogy a szombaton tojt toj�s ellenkezik a paranccsal. De �n azt gondolom, hogy m�s az ember �s m�s az �llat, vagy az �llati cselekm�ny, mint a sz�l�s. Ha �n k�nyszer�tem az ig�s�llatot a munk�ra, �n is v�tkezem, mert k�nyszer�tem �t a munk�ra. De ha egy ty�k toj�st tojik, amely meg�rett benne, vagy egy �llat ellik szombaton, mert m�r meg�rett ivad�ka a sz�let�sre, nem, ez a munka nem b�n, se nem b�n�s Isten szem�ben a szombati toj�s vagy b�r�ny.

-- Mi�rt nem, ha szombaton minden munka b�n?

-- Az�rt, mert a fogan�s �s a sz�l�s megfelel a Teremt� akarat�nak �s az �ltala minden teremtm�nynek adott t�rv�ny szab�lyozza azokat. Vagyis a ty�k nem tesz m�st, csak engedelmeskedik annak a t�rv�nynek, amely azt mondja, hogy bizonyos �r�k eltelt�vel a toj�s teljesen kialakult �s le kell rakni. Az �llat pedig nem tesz m�st, csak engedelmeskedik annak a t�rv�nynek, amelyet az adott, aki mindent teremtett, �s amely meg�llap�tja, hogy �vente k�tszer, amikor r�mosolyog a tavasz a vir�gos mez�kre �s amikor megfosztja az erd�t lombj�t�l �s a hideg szor�tja az ember mell�t, az �llatok menjenek �s p�rosodjanak, hogy ut�na, a kijel�lt id�ben, tejet, h�st �s sajtot adjanak azokban a h�napokban, amikor az emberek neh�z munk�t v�geznek az arat�ssal, vagy jobban szenvednek nyomorukban a hidegt�l. Ha teh�t, amikor elj�n az ideje, egy �llat leteszi sz�l�ttj�t, ez szent lehet m�g az olt�r sz�m�ra is, �s a Teremt�nek val� engedelmess�g gy�m�lcse.

-- �n nem vizsg�ztatn�m �t tov�bb. B�lcsess�ge fel�lm�lja a feln�ttek�t �s b�mulatos.

-- Nem. Azt mondta, k�pes meg�rteni a jelk�peket is. Halljuk!

-- El�bb mondjon el egy zsolt�rt, az �ld�sokat �s az im�kat!

-- �s a parancsokat is!

-- Igen. Mondd el a magyar�zatot!

               J�zus biztons�gosan elmond egy lit�ni�t: ,,Ne tedd ezt...''

-- El�g! Nyisd fel a z�ld szalaggal �tk�t�tt tekercset!

               J�zus felnyitja �s olvasni kezdi.

-- Menj el�bbre, m�g el�bbre!

               J�zus engedelmeskedik.

-- El�g. Olvasd el, �s magyar�zd meg, ha �gy t�nik neked, hogy jelk�p van benne.

-- A Szent Ig�ben ritk�n hi�nyzik. Mi nem tudjuk megl�tni �s alkalmazni. Olvasom: Kir�lyok negyedik k�nyve (ma 2Kir) huszonkettedik fejezet, tizedik verse: ,,Azt�n ezt is jelentette S�f�n �rnok a kir�lynak: Egy k�nyvet adott �t nekem Hilkija, �s S�f�n felolvasta a kir�lynak. Amikor a kir�ly meghallotta a t�rv�nyk�nyv szavait, megszaggatta ruh�j�t. Ut�na parancsot adott...''

-- Ugord �t a neveket!

-- ,,... Menjetek, k�rdezz�tek meg nekem �s a n�pnek az Urat ennek a k�nyvnek a szavai fel�l, amelyet tal�ltak. Mert nagy az �rnak ellen�nk fellobbant haragja, mivel aty�ink nem hallgattak e t�rv�ny szavaira, nem ahhoz igazodtak, ami benne el� van �rva.''

-- El�g. Ez a t�ny soksz�z �vvel ezel�tt t�rt�nt. Milyen jelk�pet tal�lsz a r�gi kr�nika egy t�ny�ben?

-- Azt tal�lom, hogy nincs id� annak sz�m�ra, aki �r�k. �r�k az Isten �s a mi lelk�nk, �r�k az �rintkez�s Isten �s a l�lek k�z�tt. Az�rt az, ami akkor b�ntet�st vont mag�ra, ugyanaz, ami ma kih�vja a b�ntet�st, �s a b�nnek azonos a k�vetkezm�nye.

-- Azaz?

-- Izrael t�bb� nem ismeri a B�lcsess�get, amely Istent�l j�n. �s T�le, nem pedig a szeg�ny emberekt�l kell k�rni a vil�goss�got, �s nem nyer vil�goss�got az, aki nem igaz �s nem h�s�ges az Istenhez. Az�rt ha v�tkezik, Isten, haragj�ban megb�nteti.

-- Mi nem ismerj�k t�bb�? Mit mondasz, te gyerek?! �s a hatsz�zharminc parancs?

-- Parancsok, azok vannak. De ezek csak szavak. Megtanultuk, de nem �l�nk azok szerint. Ez�rt nem ismerj�k. A jelk�p ez: mindenkinek, minden id�ben sz�ks�ge van arra, hogy tan�csot k�rjen az �rt�l az�rt, hogy megismerje akarat�t �s ahhoz tartsa mag�t, nehogy mag�ra vonja a haragj�t.

-- A gyermek t�k�letes. M�g a fog�s k�rd�sek csapd�ja sem zavarta meg v�lasz�ban. Vezess�k be az igazi zsinag�g�ba!

               �tmennek egy m�g nagyobb �s pomp�sabb terembe. Itt el�sz�r megr�vid�tik a haj�t. J�zsef �sszegy�jti a hajf�rtjeit. Ut�na piros ruh�j�t derek�n�l t�bbsz�r k�r�lcsavart �vvel �tk�tik.

R�t�zik a szalagokat ruh�j�nak az elej�re, karj�ra �s a k�peny�re. Ezeket valami kapocsf�l�vel er�s�tik fel. Ut�na zsolt�rokat �nekelnek, �s J�zsef egy hossz� im�val dics�ri az Urat, �s minden j�t k�r t�le a fia sz�m�ra.

               A szertart�s v�get �r. J�zus kimegy J�zseffel. Visszat�rnek oda, ahonnan j�ttek, csatlakoznak f�rfirokonaikhoz. Vesznek egy b�r�nyt �s felaj�nlj�k. Ut�na a meg�lt b�r�nnyal csatlakoznak az asszonyokhoz.

               M�ria megcs�kolja J�zus�t. �gy t�nik neki, hogy �vek teltek el, ami�ta utolj�ra l�tta. N�zi �t, aki f�rfiasabb� v�lt ruh�j�ban �s a haj�val. Megsimogatja...

(1-273, 275, 278)  

* * *

J�zus nagykor� lesz 2