J�zus bemutat�sa

  Egy szer�ny h�zb�l indul �tnak a templomba M�ria, a fiatal anya, karj�n gyermek�vel, aki feh�r p�ly�ban van. M�ria is feh�rbe van �lt�zve, k�penyben, amelynek sz�le vil�gosk�k. Fej�n feh�r f�tyol. Nagyon gondosan viszi a gyermek�t.

               A l�pcs� alj�n J�zsef v�r r�, mellette egy sz�rke szam�r. J�zsef vil�gosbarna ruh�ban van, ugyanilyen sz�n� a k�penye is. M�ri�ra n�z, mosolyog. Amikor M�ria a szam�rhoz �r, J�zsef �tteszi a szam�r gyepl�j�t a balkez�be, �s �tveszi egy pillanatra a gyermeket, aki nyugodtan alszik, hogy M�ria jobban el tudjon helyezkedni a szam�r nyerg�n. Ut�na visszaadja neki J�zust �s �tnak indulnak.

J�zsef M�ria mellett megy a szam�r gyepl�j�t tartva, �gyelve arra, hogy az egyenesen menjen, s ne botolj�k bele semmibe sem. M�ria �l�ben tartja J�zust, �s att�l f�lve, hogy a hideg meg�rt neki, betakarja �t k�peny�nek egyik sz�rny�val. A jegyesp�r keveset besz�l, de gyakran mosolyog egym�sra.

               Az �t nem valami j�, kanyarog a t�l miatt kop�r vid�ken. N�ha tal�lkoznak szembej�v� utasokkal, vagy elhagyj�k �ket egyesek, de kevesen j�rnak az �ton.

               V�gre felt�nnek a h�zak �s a v�ros falai. A k�t jegyes bel�p a v�rosba egy kapun kereszt�l �s a k�vezett v�rosi �ton folytatj�k �tjukat. Sokkal nehezebben tudnak csak el�re haladni, vagy az�rt, mert a forgalom minduntalan meg�ll�tja a szamarat, vagy az�rt, mert a rosszul �s hi�nyosan k�vezett �t �lland� r�zk�dtat�sai zavarj�k M�ri�t �s a gyermeket.

Az �t nem v�zszintes, hanem lassan emelkedik. Az utca sz�k, �reg, �rk�dos h�zak szeg�lyezik, kev�s ablakkal. A k�k �g id�nk�nt megjelenik a h�zak �s a teraszok k�z�tt. Lent az �ton a l�rm�s n�p, gyalog vagy szam�rh�ton, vagy szam�r �ltal h�zott kocsik l�tszanak �s egy tevekarav�n is. Egy bizonyos ponton nagy l�dobog�ssal halad egy r�mai l�gi� �rj�rata.

               J�zsef balra fordul, �s egy sz�lesebb, szebb utat v�laszt. L�tom a templom b�styaszer� fal�t az �t v�g�n.

               M�ria lesz�ll a szam�rr�l a kapu k�zel�ben, ahol c�vekek vannak gy�r�kkel, hogy kik�thess�k a szamarakat. M�r t�bb szam�r �ll ott. J�zsef p�nzt ad egy gyereknek, �s sz�n�t vesz rajta a szam�rnak. A sarokban lev� k�tb�l vizet is mer�t neki �s megitatja.

Ut�na M�ri�val egy�tt bel�pnek a templomba. El�sz�r egy oszlopcsarnokba mennek, ahol azok vannak, akiket k�s�bb J�zus majd alaposan ostoroz, a galamb- �s b�r�ny�rusok meg a p�nzv�lt�k. J�zsef vesz k�t feh�r galambot. P�nzt nem v�lt, mert tudja, hogy van megfelel� p�nze.

               J�zsef �s M�ria egy oldals� kapu fel� tart, amelyhez nyolc l�pcs� vezet, mint a t�bbi kapuhoz is, mert a templom �p�lete a k�rnyezet�n�l magasabb talajon nyugszik. Ennek a kapunak nagy el�tere van, amely sz�pen d�sz�tett. Jobbr�l �s balr�l k�tf�le olt�r l�that�, n�gysz�gletes alakban. �gy l�tszik, hogy belsej�k alacsonyabb n�h�ny centim�terrel a sz�l�kn�l.

Nem tudom, hogy J�zsef h�v�s�ra-e vagy mag�t�l, odaj�n egy pap. M�ria felaj�nlja neki a k�t szeg�nyes galambot, �s n�h�ny p�nzdarabot. A pap meghinti M�ri�t v�zzel. Ut�na J�zsef �s M�ria a pappal egy�tt bel�p a templom k�vetkez� udvar�ba.

               Ez nagyon sz�pen van d�sz�tve. Az oszlopokon angyalfejek �s p�lm�k l�that�k, �gyszint�n a falon �s az oszlopcsarnok mennyezet�n is.

               M�ria elmegy egy bizonyos helyig �s ott meg�ll. N�h�ny m�terre t�le �jabb l�pcs�sor van, s ennek v�g�n egy olt�r.

               M�ria felaj�nlja a gyermeket, aki �bren van �s k�r�ln�z �rtatlan szem�vel, kisgyermekek m�dj�ra �mulva tekint a papra. Az karj�ba veszi �s felemeli a templom szent�lye fel� fordulva, h�ttal a l�pcs�s olt�rnak. A szertart�s befejez�d�tt. A pap visszaadja a gyermeket anyj�nak, �s elmegy.

Az ott l�v� emberek k�v�ncsian n�zik �ket. K�z�l�k kit�nik egy meghajlott �reg, aki nehezen j�r, egy botra t�maszkodva. Nagyon �reg lehet, biztosan t�l van a nyolcvanon. Odamegy M�ri�hoz, �s k�ri, adja oda neki egy pillanatra a kicsit. M�ria mosolyogva teljes�ti k�v�ns�g�t.

               Simeon nem a papi oszt�lyhoz tartozik, hanem egyszer� h�v�, legal�bbis a ruh�j�r�l �t�lve. �tveszi �s megcs�kolja a gyermeket. J�zus r�mosolyog a kisdedek bizonytalan mosoly�val. �gy l�tszik, mintha k�v�ncsian n�zn� az �reget, aki s�r �s nevet egyszerre. K�nnyei lecsorognak az arc�n hossz�, feh�r szak�ll�ra, amelyet J�zus megsimogat kis kezecsk�j�vel. M�ria �s J�zsef mosolyog �s a jelenlev�k is, akik dics�rik a kicsi sz�ps�g�t.

Hallom a szent �reg szavait: ,,Bocs�sd el, Uram, szolg�dat szavaid szerint b�k�ben, mert l�tta szemem �dv�ss�gedet, amelyet minden n�p sz�ne el�tt k�sz�tett�l, vil�goss�gul a pog�nyok megvil�gos�t�s�ra, �s dics�s�g�l n�pednek, Izraelnek.'' (Lk 2,29-32) L�tom J�zsef csod�lkoz�s�t, M�ria �s a k�r�l�ll� kis sereg megindul�s�t. De van ott n�h�ny szak�llas, felfuvalkodott tan�cstag is. Ezek cs�v�lj�k a fej�ket �s g�nyos r�szv�ttel n�znek Simeonra. Bizony�ra azt gondolj�k, hogy kora miatt elment az esze.

               M�ria mosolya elt�nik �s nagyon els�pad, amikor Simeon �gy sz�l: ,,� sokak roml�s�ra �s sokak felt�mad�s�ra lesz Izraelben, jel lesz, amelynek ellene mondanak. A te lelkedet is t�r j�rja �t, hogy sokaknak kider�ljenek a titkos gondolataik.'' (Lk 2,34-35) B�rmennyire tudta is ezt, e szavak m�gis sz�ven tal�lj�k. M�ria J�zsef mell� megy, mintegy er�s�t�st keresve t�le, �s kebl�re szor�tja kisded�t, akit Simeon m�r az utols� szavai el�tt visszaadott neki.

Szomjas l�lekkel issza Anna szavait, aki mint n�, r�szv�ttel van szenved�se ir�nt �s mondja neki, hogy az �r�kk�val� meg fogja �des�teni szenved�s�nek �r�j�t term�szetfeletti erej�vel: ,,Asszony, az, aki az �dv�z�t�t adta n�p�nek, hatalmas, �s angyal�val meger�s�t szenved�sedben. Sose hi�nyzott az �r seg�ts�ge Izrael nagy asszonyainak, �s te sokkal t�bb vagy Juditn�l �s J�eln�l. (V�. Judit 13, B�r 4,17-23) Isten�nk tiszta sz�narany sz�vet ad neked, hogy elviseld a f�jdalom tenger�t, amely �ltal a teremt�s legnagyobb asszony�v�, az Any�v� leszel. �s te, gyermek, eml�kezz meg r�lam k�ldet�sed �r�j�ban.'' (Anna M�ria nevel�n�je volt, amikor � Jeruzs�lemben �lt a templomban.)

J�zus a k�vetkez�ket f�zte hozz� ehhez az esem�nyhez

               Mindenki sz�m�ra k�t tanuls�got tartalmaz a templomban val� bemutat�s le�r�sa.

               Az els�, hogy nem a szertart�sokban elmer�lt pap ismerte fel az igazs�got, hanem egy egyszer� h�v�. A pap lelke t�vol �llt a szertart�st�l.

               A pap mindig kapcsolatban �ll az Istens�ggel, azzal t�r�dik, ami Istenre vonatkozik. Neki, aki teljesen annak van szentelve, ami a test f�l�tt �ll, azonnal fel kellett volna ismernie, hogy ki az a gyermek, akit azon a reggelen felaj�nlottak a templomban. De ahhoz, hogy felismerhesse ezt, �l�, kegyelmet felismer� lelk�lettel kellett volna rendelkeznie, nemcsak egy �lt�zettel, amely beburkolt egy lelket, amely, ha m�g nem is halt meg, de nagyon elaludt. Isten Lelke, ha akarta, k�pes mennyd�r�gni �s felr�zni, mint egy vill�m �s f�ldreng�s, m�g a legeltompultabb lelket is. Megteheti. De �ltal�ban, mivel a rend Lelke, amint Isten maga a Rend, minden Szem�ly�ben �s cselekv�sm�dj�ban ott �rad ki, �s ott besz�l, ahol ,,j�akaratot'' l�t, amely meg�rdemli ki�rad�s�t. Nem mondom, hogy el�gs�ges m�don �rdemli ki ezt, mert akkor nagyon ritk�n �radna ki.

Mi a magyar�zata ennek a j�akaratnak? A teljesen Isten akarata szerint val� �let, amennyire ez csak lehets�ges. A hitben, az engedelmess�gben, a tisztas�gban, a felebar�ti szeretetben, a nagylelk�s�gben, az im�ban. Az �jtatoss�gi gyakorlatok �s az ima k�zti k�l�nbs�g nagyobb, mint az �j �s a nappal k�z�tti. Az ima a l�lek egyes�l�se Istennel. Mindig meger�s�dve j�tt�k ki bel�le, azzal az elhat�roz�ssal, hogy m�g ink�bb Istenben akartok �lni. Az �jtatoss�gi gyakorlatok k�l�nf�le szok�sok, amelyeket m�s �s m�s, de mindig �nz� c�lb�l v�geztek, s amelyek meghagynak titeket azoknak, akik vagytok, s�t, m�g s�lyosabban megterhelnek titeket a hazugs�g vagy a j�ra val� rests�g v�tk�vel.

Simeon rendelkezett ezzel a j�akarattal. Az �let nem k�m�lte meg �t a szomor�s�gt�l �s a megpr�b�ltat�sokt�l, de � nem vesz�tette el j�akarat�t. Az �vek �s a sorscsap�sok nem �rintett�k meg, nem ingatt�k meg az �rba �s az � �g�reteibe vetett hit�t, �s j�akarata nem f�radt bele abba, hogy t�rekedj�k mind m�lt�bb� v�lni Istenhez. �s Isten, -- miel�tt h�s�ges szolg�ja lehunyta volna a szem�t, s megsz�nt volna sz�m�ra a nap f�nye, hogy �jra felnyissa azt Isten Napj�ra v�rakozva, amely az �gen t�nd�klik, amely megny�lt, miut�n �n felsz�lltam oda a v�rtan�s�g ut�n, -- elk�ldte neki a L�lek f�nysugar�t, hogy az a templomba vezesse �t, s megl�ssa a vil�gra j�tt Vil�goss�got.

,,A L�lek ind�t�s�ra'' -- mondja az Evang�lium. (Lk 2,27) �, ha az emberek tudn�k, milyen t�k�letes bar�t a Szentl�lek! Milyen vezet�, milyen tan�t�mester! Ha szeretn�k �t, ha seg�ts�g�l h�vn�k a Szenth�roms�gnak ezt a Szeretet�t, a Vil�goss�gnak ezt a Vil�goss�g�t, a T�znek ezt a T�z�t, ezt az �rtelmet, ezt a B�lcsess�get! Mennyire jobban ismern�k azt, amit ismerni�k kell!

               N�zz�tek, gyermekeim! Simeon egy hossz� �leten kereszt�l v�rakozott arra, hogy ,,megl�ssa a Vil�goss�got'', hogy megismerje Isten �g�ret�nek teljesed�s�t. Sose k�telkedett. Sose mondta: ,,Felesleges kitartanom a rem�nyben �s az im�ban.'' Kitartott. �s el�rte, hogy megl�tta azt, amit nem l�tott meg a pap, amit nem l�ttak meg a nagytan�cs kev�lys�ggel �s s�t�ts�ggel eltelt tagjai. Megl�tta Isten Fi�t, a Messi�st, az �dv�z�t�t abban a gyermeki testben, amely melegs�ggel �s �r�mmel t�lt�tte el �t. R�mosolygott az Isten, becs�letes �s vall�sos �let�nek els� jutalmak�nt, az �n gyermeki ajkam �ltal.

A m�sodik tanuls�g Anna szavaiban rejlik. �, a pr�f�tan� is megl�tta bennem, az �jsz�l�ttben a Messi�st. �s ez term�szetes, h�la pr�f�tai adom�ny�nak. De hallgass�tok meg, mit mond Any�mnak a hit �s a szeretet �szt�nz�s�re! �s vil�g�tsa meg lelketeket, amely remeg ezekben a rettenetes id�kben (J�zus a m�sodik vil�gh�bor� alatt mondta ezeket) a s�t�ts�gnek idej�ben �s a Vil�goss�gnak ezen az �nnep�n.

               ,,Az, aki az �dv�z�t�t adta n�p�nek, hatalmas, �s angyal�val meger�s�t szenved�sedben.'' Titeket is meger�s�t. Fontolj�tok meg, hogy Isten �nmag�t adta az�rt, hogy megsemmis�tse a s�t�n m�v�t a lelkekben. � ne tudn� legy�zni ma a s�t�nokat, akik titeket gy�t�rnek? Nem tudn� felsz�r�tani a k�nnyeiteket, el�zni ezeket az �rd�g�ket �s ism�t elk�ldeni nektek Krisztus�nak b�k�j�t? Mi�rt nem k�ritek ezt hittel t�le? Igazi hittel, er�s hittel, olyan hittel, amely el�tt Isten szigora, amelyet oly sok b�n�t�kkel ki�rdemeltetek, mosolly� v�ltozik, �s r�szes�lt�k bocs�nat�ban �s seg�ts�g�ben. Elj�n �ld�sa, hogy sziv�rv�nny� legyen e f�ld felett, amely elmer�l a ti�ltalatok akart v�rf�rd�ben.

Fontolj�tok meg, az Atya, miut�n megb�ntette az emberis�get a v�z�z�nnel, maga mondotta P�tri�rk�toknak: ,,T�bb� nem �tkozom el a f�ldet az emberek miatt, mert az emberi gondolat �s a sz�v ifj�kor�t�l kezdve rosszra hajlik. Nem s�jtok le t�bb� minden �l�re �gy, amint tettem.'' (Ter 8,21) �s � h� maradt szav�hoz. T�bb� nem k�ld�tt v�z�z�nt. De ti h�nyszor mondt�tok magatokban �s Istennek: ,,Ha most az egyszer megmenek�l�nk, ha megmentesz minket, t�bb� nem ind�tunk h�bor�t, soha t�bb�!'' �s ut�na m�g rettenetesebb h�bor�kat ind�tottatok! H�nyszor tett�tek ezt, ti hazug emberek, akik nem tisztelt�tek sem az Urat, sem saj�t szavatokat?! M�gis, Isten m�g egyszer megseg�tene titeket, ha a h�vek nagy r�sze hittel �s er�teljes szeretettel k�rn� ezt t�le.

Helyezz�tek gondjaitokat Isten l�b�hoz ti mindny�jan, akik t�l kevesen vagytok ahhoz, hogy ellens�lyozz�tok azok sokas�g�t, akik �bren tartj�k Isten szigor�s�g�t. Maradjatok h�s�gesek hozz� a rettenetes id� ellen�re, amely el�ttetek �ll, �s napr�l napra n�vekszik. � �rteni fog ahhoz, hogy elk�ldje angyal�t, amint elk�ldte a vil�gnak az �dv�z�t�t. NE F�LJETEK! Egyes�ljetek a kereszttel! Az mindig legy�zte az �rd�g cseleit, amelyek az emberek durvas�ga �s az �let szomor� esem�nyei �ltal �rnek titeket, hogy k�ts�gbees�sbe kergessenek, elv�lasszanak Istent�l, amikor m�sf�lek�ppen nem tudj�k hatalmukba venni a sz�veteket.

(1-218)