,,Neked kellene Krisztus anyj�v� lenned!''

M�ria k�r�lbel�l tizenk�t �ves. Arca m�r nem g�mb�lyded, mint kisle�nykor�ban, hanem toj�sdad alakot vett fel. Haja t�bb� m�r nem szabadon omlik a v�ll�ra, hanem k�t sz�p fonatban le�r eg�szen a cs�p�j�ig. Arca ink�bb elgondolkoz�, �rettebb, j�llehet m�g mindig kisle�nyarc, egy sz�p �s tiszta le�ny�. Teljesen feh�rbe van �lt�zve. Egy kicsiny szob�ban varr valamit. A szoba nyitott ablak�b�l l�tni lehet a templom k�zponti �p�let�t, a l�pcs�zetes udvarokat �s csarnokokat, t�volabb pedig a fal b�sty�j�t, a v�ros utc�it, h�zait �s kertjeit, a m�lyben pedig az Olajf�k-hegy�t. Halk hangon �nekel varr�s k�zben:

-- Mint egy csillag a tiszta v�zben

               �gy ragyog egy f�ny sz�vem m�ly�n.

               Csecsem�korom �ta nem t�vozott t�lem

               �s kedvesen, szeretettel ir�ny�t.

               Sz�vem m�ly�n van egy dal.

               Ugyan honnan j�n?

               Ember, azt te nem tudod.

               Onnan, ahol a Szent lakik.

               N�zem tiszta csillagomat.

               Nem akarok semmit, ami nem olyan

               -- legyen b�r �des �s kedves -

               mint ez a kedves f�ny, amely eg�szen az eny�m.

               Lehozt�l engem a magas �gb�l,

               Csillagk�nt, egy anya m�h�be.

               Most bennem �lsz, de f�tyolon kereszt�l

               l�tom az Atya dics�s�ges arc�t.

               Mikor tiszteled meg szolg�l�dat azzal,

            hogy az �dv�z�t� al�zatos szolg�l�ja legyen?

               K�ldd el az �gb�l, k�ldd el nek�nk a Messi�st!

               Fogadd el, Szent Atya, M�ria felaj�nl�s�t!

               M�ria hallgat, mosolyog �s fels�hajt. Ut�na t�rdre ereszkedik �s im�dkozik. Arcocsk�ja f�nybe borul. Felemelve tartja, a sz�p, k�k, ny�ri �g fel�. Mintha egy bensej�ben rejt�z� nap bocs�tan� ki sugarait. K�zben M�ria fel�ll, szeretetteljes im�ja ut�n. Arc�n megmarad az elragadtat�s f�nye, amikor bel�p Anna, F�nuel le�nya. Elcsod�lkozva �ll meg, vagy tal�n csod�lva n�zi M�ria arc�t. Ut�na megsz�l�tja:

-- M�ria!

            A le�ny mosolyogva fordul fel�je. �dv�zli:

-- Anna! B�ke veled!

-- Im�dkozt�l? Neked sose el�g az im�b�l?

-- Az im�b�l el�g lenne. De besz�lek Istennel, Anna, te nem tudhatod, milyen k�zel �rzem �t magamhoz. T�bb, mint k�zel: a sz�vemben. Isten bocs�ssa meg nekem ezt a kev�lys�get, de �n sose �rzem magam egyed�l. L�tod? Ott, abban az arany �s h�feh�r H�zban, a kett�s f�gg�ny m�g�tt van a Szentek Szentje. A f�papon k�v�l senkinek a szeme sem l�thatja az Engesztel�t, amelyen az �r dics�s�ge nyugszik. De nekem nincs r� sz�ks�gem, hogy l�ssam tiszteletteljes l�lekkel azt a kett�s f�gg�nyt, amely leng a sz�zek �s a levit�k �nek�nek dallam�ra, �s amely illatozik az �rt�kes t�mj�nt�l, �s hogy l�ssam rajta �tt�nd�k�lni a Sz�vets�g Szekr�ny�t. Igen, l�tom! Ne f�lj, oly tisztelettel n�zek r�, mint Izrael minden gyermeke. Ne tarts att�l, hogy a kev�lys�g megvak�tott, �s az�rt gondolom azt, amit most neked mondok. �n l�tom, �s nincs oly al�zatos szolga Isten n�p�ben, aki al�zatosabban tekint Ur�nak H�z�ra, mint �n, aki meg vagyok gy�z�dve arr�l, hogy a legcsek�lyebb vagyok mindny�juk k�z�tt. De mit l�tok? Egy f�gg�nyt. Mit gondolok, mi van a f�gg�ny m�g�tt? Egy Tabern�kulum. Ki van benne?

De amikor a sz�vembe n�zek, �me, l�tom Istent ragyogni szeretet�nek dics�s�g�ben. Azt mondja nekem: ,,Szeretlek!'' �s �n azt mondom neki: ,,Szeretlek!'' �s ez a k�lcs�n�s szeretet elolvaszt �s fel�d�t minden sz�vver�sn�l... K�z�ttetek vagyok, tan�t�n�im �s kedves t�rsaim. De egy l�ngol� k�r elszigetel t�letek. Bel�pek a k�rbe. Isten �s �n. �s l�tlak titeket Isten t�z�n kereszt�l, �s �gy szeretlek mindny�jatokat. De nem tudlak test szerint szeretni titeket, se senki m�st nem tudok majd �gy szeretni. Hanem csak azt, aki engem szeret, �s l�lek szerint. Tudom, mi lesz a sorsom. Izrael vil�gi t�rv�nye azt akarja, hogy minden le�nynak legyen jegyese, �s minden le�ny any�v� legyen. De �n, j�llehet engedelmeskedem a t�rv�nynek, engedelmeskedem a Hangnak, amely azt mondja nekem: ,,�n akarlak t�ged'', �s sz�z vagyok �s az maradok. Hogyan tehetem meg ezt? Ez a kedves, l�thatatlan Jelenl�t, aki velem van, seg�teni fog, mert � akarja ezt. Nem f�lek.

Nincs t�bb� aty�m �s any�m... �s csak az �r�kk�val� tudja, mekkora f�jdalmat okoz ez nekem, mennyire emberies vagyok. Kegyetlen f�jdalom ez. Most nincs m�som, csak Isten. Az�rt vakon engedelmeskedem neki... M�r megtettem volna ezt aty�m �s any�m ellen�re is, mert a Hang arra oktat engem, hogy aki k�vetni akarja �t, annak k�vetnie kell �t atyja �s anyja ellen�re is. �k a gyermeki sz�v kedves �rz�i. A sz�l�k saj�t elgondol�suk szerint akarj�k biztos�tani gyermek�k boldogs�g�t... �s nem tudj�k, hogy vannak m�s utak is, amelyek a v�gtelen boldogs�ghoz vezetnek... Nekik hagytam volna ruh�imat �s k�penyemet is, hogy k�vessem a Hangot, amely azt mondja nekem: ,,J�jj, kedvesem, jegyesem!'' Mindent nekik hagytam volna, a k�nnyek gy�ngyeit is -- mert s�rtam volna amiatt, hogy nem engedelmeskedhetem nekik �s v�rem rubinjait -- mert m�g a hal�llal dacolva is k�vettem volna az engem h�v� Sz�t. Azt mondtam volna nekik, hogy van valami, ami nagyobb �s �desebb az atya �s az anya szeretet�n�l, �s ez Isten Hangja.

De most akarata feloldott engem ett�l a gyermeki kegyelett�l is. K�t igaz ember volt, �s biztosan Isten besz�lt benn�k, amint hozz�m besz�l. K�vett�k az Igazs�got �s az Igazs�goss�got. Amikor r�juk gondolok, �gy v�lem, hogy a p�tri�rk�k k�z�tt vannak, nyugalomban, �s �ldozatommal meggyors�tom a Messi�s elj�vetel�t, hogy megnyissa nekik a mennyek ajtaj�t. A f�ld�n �n ir�ny�tom �letemet, azaz Isten ir�ny�tja szeg�ny szolg�l�j�t parancsaival. �n, �n teljes�tem azokat, mert ez az �n �r�m�m. Amikor elj�n az ideje, megmondom jegyesemnek a titkomat... �s � mag��v� teszi azt.

-- De, M�ria... hogyan tal�lsz majd szavakat a meggy�z�s�re? Ellened sz�l a f�rfi szeretete, a t�rv�ny, az �let.

-- Isten velem lesz... Isten megvil�g�tja majd jegyesem sz�v�t... Az �let elveszti majd az �rz�k t�vis�t, �s tiszta vir�gg� v�ltoztatja, amely a szeretett�l illatozik. A T�rv�ny -- Anna, ne mondd, hogy istenk�roml� vagyok! -- Azt gondolom, hogy a T�rv�ny megv�ltozik. Ki v�ltoztatja meg -- gondolod -- hiszen isteni? Egyed�l az, aki megv�ltoztathatja: az Isten. Az id� m�r nagyon k�zel van, k�zelebb, mint gondoln�tok, �n mondom nektek. Mert D�nielt olvasva nagy vil�goss�g t�lt�tte el a sz�vemet, �s �rtelmem felfogta a titokzatos szavak �rtelm�t (V�. D�n 9,24). Megr�vid�l a hetven h�t az igazak im�inak k�vetkezt�ben. Megv�ltozik az �vek sz�ma? Nem. A j�vend�l�s nem hazudik. De nem a nap p�ly�j�val, hanem a hold�val m�rik a megj�vend�lt id�t, az�rt mondom: ,,K�zel van az �ra, amikor meghallj�k a Sz�zt�l Sz�letett s�r�s�t.''

�, b�rcsak megmondan� nekem ez a F�ny, aki szeret engem, mert oly sok dolgot mond nekem, hogy hol van az a boldog, aki megsz�li majd Isten Fi�t, a Messi�st, n�p�nek. Mez�tl�b j�rva v�gigfutn�m a f�ldet, sem a hideg, sem a fagy, sem a por �s h�s�g, sem a vad�llatok, sem az �hs�g nem akad�lyozn�nak meg abban, hogy eljussak hozz�, �s azt mondjam neki: ,,Engedd meg szolg�l�dnak �s Krisztus szolg�i szolg�l�j�nak, hogy a te fedeled alatt �ljen! Forgatn�m a malomk�vet �s a pr�st, mint egy rabszolgan�. �rizn�m ny�jadat, mosn�m gyermeked pelenk�j�t. Dolgoztass engem a konyh�dban, vagy a kemenc�dn�l... ahol csak akarsz, de fogadj el engem, hogy l�thassam �t! Hallhassam a hangj�t! R�m n�zzen!''

�s ha nem akarna elfogadni engem, koldul�sb�l �ln�k ajtaj�n�l, megvetve, a szabad �g alatt �s k�nikul�ban, csakhogy hallhassam a gyermek Messi�s hangj�t, nevet�s�nek visszhangj�t, �s ut�na l�thassam, amint elmegy mellettem... �s tal�n egy napon kapn�k t�le egy darab kenyeret... �, ha az �hs�g marn� a gyomromat �s a sok b�jt ut�n �rezn�m er�m fogy�s�t, ekkor sem enn�m meg azt a kenyeret. Egy kis zs�kban, mintha gy�ngy�k lenn�nek, sz�vem f�l� tenn�m, �s megcs�koln�m, hogy �rezzem Krisztus kez�nek illat�t. T�bb� nem lenn�k sem �hes, se nem fagyoskodn�k, mert a vele val� �rintkez�s elragadtat�sba ejtene, melengetne, t�pl�lna...''

-- Neked kellene Krisztus Anyj�nak lenned, ha ennyire szereted! Ez�rt akarsz sz�z maradni?

-- �, nem. �n, nyomor�s�g �s por vagyok. Nem merem felemelni arcomat a Dics� fel�. �s ez�rt ink�bb, mint a kett�s f�gg�ny fel�, amely m�g�tt ott van Jahve l�thatatlan jelenl�te, szeretek magamba n�zni, a sz�vemre. Amott a Sinai rettenetes Istene van. Itt, bennem, l�tom Aty�nkat, egy szeretetteljes arcot, aki r�m mosolyog �s meg�ld, mert kicsiny vagyok, mint egy kismad�r, amelyet a sz�l felemel an�lk�l, hogy �rezn� s�ly�t, �s gyenge, mint a vadon n�v� gy�ngyvir�g sz�ra, amely nem tud m�st tenni, csak vir�gozni �s illatozni, �s nem �ll ellen a sz�lnek, amely elf�jja kedves, tiszta illat�t. Isten az �n szeret� szelem! Nem ez�rt, hanem mivel az Istent�l �s egy Sz�zt�l Sz�letettnek, a Szentek Szentj�nek nem tetszhet m�s, csak az, akit az �gben Anyj�ul v�lasztottak, �s aki a f�ld�n mennyei Atyj�r�l besz�l neki: a Tisztas�g. Ha a T�rv�ny err�l elm�lkedne, ha a rabbik, akik megszapor�tott�k tan�t�suk sz�rsz�lhasogat�sait, �rtelm�ket magasabb t�vlatok fel� ford�tan�k �s belem�lyedn�nek a term�szetfelettibe, elhagyva az emberit �s a hasznothajt�t, amire t�rekednek, megfeledkezve a v�gs� c�lr�l, akkor nekik els�sorban a Tisztas�got kellene tan�taniuk, hogy Izrael Kir�lya azt tal�lja, amikor elj�n. A b�kehoz� olajf�val, a diadalmas p�lm�val egy�tt �ltessetek liliomokat �s liliomokat �s liliomokat...

Mennyi v�rt kell ontania az �dv�z�t�nek, hogy megv�ltson minket! Mennyit! Ezernyi �s ezernyi sebb�l, amelyeket Izaj�s l�t a f�jdalmak Ember�n. �me, �gy hull, mint a harmat egy lyukacsos ed�nyb�l, mint egy v�res�. Nem hull oda, ahol megszents�gtelen�tik �s k�romolt�k ezt az isteni V�rt, hanem a tisztas�gt�l illatoz� kelyhekbe, amelyek �sszegy�jtik azt, hogy ut�na sz�thints�k a lelki betegekre, a lelkileg lepr�sokra, az Isten sz�m�ra halottakra. Adjatok liliomokat, liliomokat adjatok Krisztus izzads�g�nak �s k�nnyeinek felsz�r�t�s�ra azok tiszta szirmainak feh�r ruh�j�val. �, hol lesz az a Liliom, aki t�ged hordoz? Hol lesz az, aki eloltja �g� szomjadat? Hol lesz az, akit pirosra fest a V�red, �s aki meghal majd a f�jdalomt�l, hogy t�ged meghalni l�t? Hol van az, aki s�r majd elv�rzett tested felett? �, Krisztus! Akire s�v�rgok...! -- M�ria elhallgat, s�rva �s kimer�lve.

Anna hallgat egy ideig, �s ut�na megrend�lt, �reges hangj�val mondja:

-- Van-e m�g valami, amire meg akarsz tan�tani engem, M�ria?

               M�ria �sszer�zk�dik. Al�zatoss�g�ban bizony�ra azt hiszi, hogy tan�t�n�je megfeddi �t, �s ez�rt azt mondja:

-- �, bocs�nat! Te vagy a tan�t�n�, �n egy szeg�ny senki vagyok. De ez a hang a sz�vemb�l sz�l. �n vigy�zok r�, hogy ne besz�ljek r�la. De mint a foly�, amely meg�radva �tt�ri a g�tat, �me most er�t vett rajtam �s kit�rt bel�lem. Ne t�r�dj azzal, amit mondtam, �s feny�tsd meg bek�pzelts�gemet. A titkos szavaknak a sz�v titkos rejtek�ben kellett volna maradniuk, amelyet Isten az � j�s�g�ban meg�ld, tudom. De oly �des ez a L�thatatlan Jelenlev�, hogy megr�szeg�t... Anna, bocs�ss meg kis szolg�l�dnak!

Anna mag�hoz szor�tja �t. �reg, r�ncos arca remeg �s f�nylik a s�r�st�l. A k�nnyek lefutnak a r�ncain, mint a v�z a bar�zd�s f�ld�n. M�ria m�ly tisztelettel n�z r� karjaiban, �s arc�t �reg tan�t�n�je sz�v�re teszi.

(1-63)