M�ria lelk�nek sz�ps�ge �s �rintetlens�ge

J�zus M�ri�ra alkalmazza a P�ldabesz�dekben tal�lhat� k�vetkez� id�zetet, amelyet �ltal�ban az isteni B�lcsess�gre vonatkoztatnak:

               ,,Alkot� munk�ja elej�n teremtett az �r, �sid�kt�l fogva, mint legels� m�v�t. Az id�k el�tt alkotott, a kezdet kezdet�n, a f�ld sz�let�se el�tt. Amikor l�trehozott, m�g �svizek sem voltak, �s a forr�sokb�l m�g nem t�rt el� v�z. Miel�tt a hegyek keletkeztek volna, kor�bban h�vott l�tre, mint a halmokat, amikor a f�ldet �s a mez�ket m�g nem alkotta meg, �s a f�ld els� r�g�t sem. Ott voltam, amikor az eget teremtette, s az �sv�z sz�n�re a k�rt megvonta, amikor a felh�ket f�ler�s�tette, s az �sforr�sok erej�t megszabta, amikor kijel�lte a tenger hat�r�t -- �s a vizek nem csaptak ki -- amikor megrajzolta a f�ld szil�rd r�sz�t. Ott voltam mellette, mint a kedvence, napr�l napra csak bennem gy�ny�rk�d�tt, mindig ott j�tszottam a sz�ne el�tt.'' (P�ld 8,22-30)

Ez �r� vonatkozik, a sz�p Any�ra, a szent Any�ra, a B�lcsess�g Sz�z Anyj�ra, �n vagyok a B�lcsess�g. Isten vigasztal�s�t �s �r�m�t tal�lta benne, az a H�rmas Egy Isten, aki titeket korm�nyoz �s szeret, �s akinek az emberek annyi szomor�s�got okoznak. Miatta folytatta az emberi nemet akkor, amikor az els� pr�b�rat�teln�l az meg�rdemelte, hogy megsemmis�tse. Miatta r�szes�ltetek bocs�nat�ban.

               Akarta M�ri�t, hogy szeresse �t. �, nagyon meg�rte, hogy megteremtse az embert �s hagyja �lni, �s hogy elhat�rozza: megbocs�t neki, csak az�rt, hogy �v� legyen a Sz�p Sz�z, a Szent Sz�z, a Szepl�telen Sz�z, a Szeretett Sz�z, a Kedvelt Le�ny, a Legtiszt�bb Anya, a Szeretett Jegyes! Oly sokat adott nektek, �s m�g t�bbet is adott volna, csakhogy Isten birtokolja kedves Teremtm�ny�t, napj�nak Napj�t, kertj�nek Vir�g�t. �s tov�bbra is oly sokat ad ��ltala, az � k�r�s�re, hogy neki �r�m�t szerezzen, mert M�ria �r�me meg�rvendezteti Istent �s n�veli f�ny�nek ragyog�s�t, a mennyorsz�g nagy f�ny�t. Minden felragyog�sa egy kegyelem a vil�gegyetemnek, az emberi nemnek, maguknak az �dv�z�lteknek, akik pomp�s alleluj�val v�laszolnak minden isteni csod�ra, amelyet a Szenth�roms�g az�rt m�vel, hogy l�ssa a Sz�z �rvendetes mosoly�nak ragyog�s�t.

Isten egy kir�lyt akart adnia vil�gegyetemnek, amelyet a semmib�l teremtett. Egy kir�lyt, aki anyagi term�szet�n�l fogva az els� minden anyagb�l l�trehozott teremtm�ny k�z�tt. Egy kir�lyt, aki a szellemi term�szete r�v�n kiss� marad csak alul az isteninek, aki egyes�l a Kegyelemmel, mint els�, �rtatlan napjaiban. A Legfels�bb �rtelem ismeri a legt�volabbi id�k esem�nyeit is. Sz�ntelen�l szeme el�tt van minden, ami volt, van �s lesz. M�g a m�ltat szeml�li, �s a jelenlev�t figyeli, �me, m�lyen belel�t tekintete a j�v�be. Tudja, mik�nt fog meghalni az utols� ember. Mindig tudta, hogy az �ltala teremtett kir�ly, akinek rendeltet�se volt, hogy f�listen legyen mellette az �gben, az Atya �r�k�se legyen, elk�veti majd maga ellen a b�nt�nyt, amellyel meg�li a Kegyelmet, �s ez�ltal megfosztja mag�t�l az eget.

De akkor mi�rt teremtette? Bizony�ra ezt k�rdezik sokan. Jobbnak tartan�tok, ha nem lett volna? Nemde �rdemes volt meg�rnie a f�ldnek azt a napot, amelyben megismeri �s csod�lja a v�gtelen�l sz�pet, akit Isten keze helyezett el a vil�gegyetemben?

               Ki sz�m�ra hozta volna l�tre ezeket a csillagokat �s bolyg�kat, amelyek nyilakk�nt sz�guldanak az �gbolton?

               Ki sz�m�ra teremtette a tengert? �rtetek teremtette az eget �pp�gy, mint a tengert, a foly�kat, a tavakat, a patakokat, a tiszta forr�sokat. Mindezek arra szolg�lnak, hogy titeket hordozzanak, t�pl�ljanak, szomj�s�gtokat olts�k, megtiszt�tsanak. �s szolg�lj�k a Teremt�t is, �s nem l�pik t�l medr�ket, hogy elbor�tsanak titeket, amint meg�rdemlitek.

Ki sz�m�ra teremtette volna az �llatok megsz�ml�lhatatlan csal�dj�t, amelyek �nekl� vir�gokk�nt rep�lnek, amelyek titeket szolg�lnak, nektek dolgoznak, t�pl�lnak, sz�rakoztatnak, mint kir�lyukat?

               Ki sz�m�ra teremtette volna a n�v�nyek sz�mtalan fajt�j�t, a pillang�knak l�tsz� vir�gokat, a dr�gak�vekk�nt csillog�kat, amelyek mozdulatlan madaraknak l�tszanak?

               Kinek teremtette volna az �sv�nyokat a f�ld m�h�ben, ha nem valakinek, aki nem Isten, hanem Isten gyermeke, az ember?

               Istennek semmire sincs sz�ks�ge ahhoz, hogy boldog legyen. � el�gs�ges �nmag�nak. Nem kell gy�ny�rk�dnie m�sban, csak �nmag�ban. Mindaz, amit teremtett, egy porszemnyivel sem n�velte v�gtelen boldogs�g�t, sz�ps�g�t, �let�t, hatalm�t. Mindent az ember sz�m�ra teremtett, akit meg akart tenni m�ve kir�ly�nak.

�rdemes �lni az�rt, hogy l�ss�tok Istennek annyi m�v�t, �s elismerj�tek hatalm�t, amit nektek aj�nd�kozott. H�l�saknak kell lennetek az�rt, hogy �ltek. Akkor is h�l�saknak kellene lennetek, ha csak f�ldi c�lja lett volna �leteteknek.

               Isten, aki mindent tud, m�r az ember megteremt�se el�tt tudta, hogy az rabl� �s gyilkos lesz. Mivel Isten v�gtelen�l j�, m�r a b�n elk�vet�se el�tt gondolt annak megsemmis�t�s�re. Ennek eszk�ze �n vagyok, az Ige. Annak eszk�ze pedig, hogy �n m�k�dni tudjak: M�ria. �s Isten megteremtette a Sz�zet fens�ges gondolat�ban. Mindent �rtem, az Atya kedves Fi��rt teremtett.

Ahhoz, hogy testt� v�ljak, any�ra volt sz�ks�gem. Ahhoz, hogy Isten legyek, Istennek kellett aty�mnak lennie. �me, akkor Isten megteremtette mag�nak a Jegyest �s azt mondta neki:

               -- J�jj velem! Oldalamn�l l�sd, mennyit teszek Fiunk�rt. Figyeld �s �rvendezz, �r�k Sz�z, �r�k Le�ny, t�ltse be mosolyod ezt a mennyet, �s adja meg az angyaloknak a kezd�hangot, �s tan�tsa meg a mennyet az �gi �sszhangra. �n n�zlek t�ged, �s olyannak l�tlak, amilyen leszel, �, Szepl�telen Asszony, aki most csak l�lek vagy, l�lek, aki boldogg� tesz engem. N�zlek t�ged, �s a te szemed k�ks�g�t adom a tengernek �s az �gboltnak, hajad sz�n�t a szent b�z�nak, feh�rs�gedet a liliomnak, selymes b�r�d r�zsasz�n�s�g�t a r�zs�nak. A gy�ngy�ket a te par�nyi fogaidr�l mint�zom, a te ajkadat n�zve alkotom meg az �des epret. A f�lem�le tork�ba helyezem el a te hangodat, �s a gerl��be a s�r�sodat. Olvasom j�vend� gondolataidat, hallom sz�ved ver�s�t, �s az ind�t a teremt�sben. J�jj, �r�m�m, legyen j�t�kszered a vil�g, mert te vagy az �n gondolatom t�ncol� f�nye. Tieid a csillagok koron�i, helyezd a holdat gyeng�d l�bad al�, �vezd fel magadat a tej�t csillag�v�vel. �rted vannak a csillagok �s a bolyg�k. J�jj, �s �rvendj, l�tva a vir�gokat, amelyekkel Gyermeked j�tszani fog. J�jj �s l�sd, amint megteremtem a juhokat �s b�r�nyokat, a sasokat �s a galambokat. L�gy mellettem, mik�zben kialak�tom a tengerek �s foly�k medr�t, felemelem a hegyeket, �s befestem azokat h�val �s erd�kkel, am�g elvetem a f�vet, a f�kat �s a sz�l�ket, megalkotom sz�modra az olajf�t, sz�modra, aki a b�k�t hordozod, �s aki az eucharisztikus Sz�l�t sz�l�t�k�nt megtermed. Fuss, rep�lj, �rvendezz, Sz�pem, �s az eg�sz vil�g, amelyet �r�r�l �r�ra megteremtek, tanulja meg t�led, Szerelmemt�l, hogy engem szeressen, �s hogy szebb� legyen a te mosolyod �ltal, Fiamnak Anyja, Mennyorsz�gomnak Kir�lyn�je, Istened Szerelme.

�s amikor l�tom a T�ved�st, �s csod�lom a T�ved�s N�lk�lit, azt mondom:

-- J�jj hozz�m, te, aki megsz�nteted az emberi engedetlens�g �ltal okozott keser�s�get, a s�t�nnal val� emberi par�zn�lkod�st, az emberi h�l�tlans�got. Veled aratok gy�zelmet a s�t�non.

               Isten, a Teremt� Atya megteremtette a f�rfit �s a n�t a szeretet oly t�k�letes t�rv�ny�vel, hogy annak t�k�letess�g�t ti nem vagytok k�pesek felfogni. Nem vagytok k�pesek felfogni, miv� v�lt volna az emberi nem, ha nem fogadta volna el a s�t�n tan�t�s�t!

               S�v�lts, s�t�n, haragodban, mik�zben � megsz�letik. Ez a Gyermek legy�z�tt t�ged! Miel�tt te l�zad�v�, �lnokk�, megront�v� v�lt�l volna, � m�r legy�z�tt t�ged. Ennek a most sz�letett kisdednek a lehelete megtiszt�tja a vil�got a te b�z�dt�l. Le vagy gy�zve! Az � neve, tekintete, tisztas�ga l�ndzsak�nt, vill�mk�nt, k�k�nt hatol �t rajtad, ver le t�ged, beb�rt�n�z t�ged pokoli barlangodba, te �tkozott, aki elvetted Istent�l annak �r�m�t, hogy minden teremtett ember Atyja legyen.

Most veres�get szenvedt�l egy Asszonyban �s egy Asszony �ltal. � ellen�ll minden k�s�rt�sednek �s megv�di szepl�telen tisztas�g�t. Mostant�l fogva, aki szereti �t, visszat�r Istenhez, hogy Isten� legyen. Megvigasztalja az any�kat, akik nem tudj�k f�jdalom n�lk�l megsz�lni gyermekeiket. Mostant�l fogva M�ria a jegyesek vezet�je, a haldokl�k anyja, aki meg�des�ti sz�mukra a hal�lt �s megv�di �ket t�led, �tkozott, �s mell�j�k �ll, amikor Isten meg�t�li �ket.

               A Sz�z sz�zess�ge! J�jjetek, elm�lkedjetek ezen a m�lys�ges sz�zess�gen, ezen a sz�d�letes m�lys�gen! M�g a kolostorba vonultak sz�zess�ge sem t�k�letes Any�m sz�zess�g�hez hasonl�tva. Az emberekben mindig megmarad az eredeti b�n �ltal okozott gyenges�g, a Sz�zben azonban nincs ennek nyoma. Az � lelke sz�p �s �rintetlen, olyan, amilyennek az Atya elgondolta �t elt�ltve minden kegyelemmel.

� a Sz�z. � az Egyetlen. � a T�k�letes. � a Teljes. Ilyennek gondolta ki �t Isten, ilyennek teremtette, ilyen maradt, ilyenk�nt koron�zta meg. �r�kk� ilyen.

               � a Sz�z. Az �rinthetetlens�gnek, a tisztas�gnak, a kegyelemnek a m�lys�ge, amely elv�sz az Istenben, akit�l eredt. �rinthetetlen. A Tisztas�g. A legt�k�letesebb Kegyelem.

               Ez Isten visszav�g�sa a s�t�nnak. Minden megszents�gtelen�tett teremtm�ny ellen�ben felemeli ezt a t�k�letes Csillagot. Minden helytelen k�v�ncsis�g ellen �t, akit egyed�l Isten szeretete �rdekel. Minden gonosz tud�s ellen �t, a fens�ges Tudatlant. � nemcsak a lealacsony�tott szeretetet nem ismeri, hanem az Isten �ltal a jegyeseknek adott szeretetet sem. S�t, mi t�bb, nem ismeri a b�n �r�ks�g�t, meleg�gy�t sem. Benne csak a fagyos b�lcsess�g van meg �s a l�ngol� isteni szeretet. T�z, amely felv�rtez a test hidegs�ge ellen, mert �tl�tsz� t�k�r az olt�ron, ahol egy Isten eljegyzi mag�t egy Sz�zzel, �s nem alacsonyodik le, mert t�k�letess�ge �t�leli azt, aki, amint az a jegyeshez illik, al�veti mag�t neki, mert Asszony, de szepl�telen, mint �.

(1-29)