8. Ne hazudj!

-- Hallottátok: ,,Ne szólj hamis tanúságot!''
Mi undorítóbb a hazugságnál? Nemde azt mondhatjuk, hogy egyesíti a kegyetlenséget a tisztátalansággal? Igen, azt mondhatjuk. A hazugság, -- a súlyos dolgokban való hazugságról beszélek -- kegyetlen. Nyelvével megsemmisíti valakinek a megbecsülését. Azért nem különbözik a gyilkosságtól. Sőt azt mondom, több a gyilkosságnál. Aki gyilkol csak a testet öli meg. A hazug megöli a jó hírnevet, a becsületet. Azért kétszeres gyilkosság. És büntetetlen gyilkosság, mert nem ont vért, de megsebzi a becsületet, a megrágalmazottnak és családjának becsületét. Nem gondolok most arra az esetre, amikor valaki hamis esküjével a halálba küld valakit. Az ilyen már összegyűjtötte magára a pokol tüzének parazsát. Csak arról beszélek, aki hazug beszédével meggyanúsít egy ártatlant és meggyőz másokat annak bűnösségéről. Miért teszi? Esztelen gyűlöletből. Vagy, mert más vagyonát akarja megkaparintani. Vagy félelemből.
Gyűlöletből. Csak az gyűlöl, aki a Sátán barátja. A jó ember nem gyűlöl. Soha.
Semmiféle okból. Megbocsát még azoknak is, akik ócsárolják, akik kárt okoznak neki. Sose gyűlöl. A gyűlölet arról tanúskodik, hogy az, akit gyűlölünk ártatlan. Mert a gyűlölet a gonosz lázadása a jó ellen. Nem bocsát meg annak, aki jó.

Bírvágy
,,Neki van, ami nekem nincs. Meg akarom szerezni az övét. De állását csak akkor tudom megkaparintani, ha rossz hírnévbe hozom őt. Ezt teszem. Hazugság? Mit számit! Kifosztom? Mit számit! Tönkretehetem egész családját? Mit számít!'' A sok kérdés között, amit a ravasz hazudozó feltesz magának, elfelejt, el akar felejteni egyet. Ezt: ,,És ha lelepleznek?'' Ezt nem teszi fel, mert kevélységében, bírvágyában mintegy beköti a szemét. Nem látja a veszélyt. Olyan, mint egy részeg. Megrészegült a sátáni bortól, és nem gondol arra, hogy Isten erősebb a Sátánnál, és megbosszulja a rágalmazást. A hazug átadja magát a Hazugságnak, és ostobán bízik biztonságában.

Félelem
Sokszor valaki azért rágalmaz, hogy saját magát kimentse. Ez a hazugság leggyakoribb formája. Valami rosszat tett. Fél attól, hogy felfedezik, felismerik tettét. Akkor felhasználja jó hírnevét, amivel még rendelkezik mások előtt, sőt visszaél vele, és megfordítja a tényeket, és amit ő tett másra fogja, akinek becsületességétől fél. Teszi ezt azért is, mert a másik, akaratlanul is tanúságot tett néha az ő gonosz tetteiről, és most biztonságba akarja helyezni magát annak tanúskodásától. Vádolja őt, hogy gyűlöletessé tegye, s így senki se higgyen neki, ha mond valamit. De tegyetek jót! Tegyetek jót! Akkor sose lesz szükségetek a hazugságra. Nem gondoltok arra, hogy amikor hazudtok, súlyos jármot vesztek magatokra? Az ördög sugallatára teszitek ezt. Állandóan félni fogtok a hazugság kiderülésétől, és azért emlékeznetek kell arra, hogy mit hazudtatok, kinek hazudtatok, még évek után is, nehogy ellentmondásba keveredjetek. Ez fárasztó, mint a gályarabság. És nem az eget szolgálja! Egyedül csak arra jó, hogy előkészítse helyeteket a pokolban! Legyetek őszinték! Oly szép annak az embernek a szája, aki nem ismeri a hazugságot! Legyen szegény, műveletlen, ismeretlen! De mindig király.
Mert őszinte. Az őszinteség aranynál, gyémántnál értékesebb ajándék, és a trónusnál is jobban a tömeg fölé emel, és olyan királyi udvarban részesíti a jót, amilyen még az uralkodónak sincs. Biztonságot és fellélegzést jelent az őszinte ember közelsége. A hazug ember barátsága ezzel szemben kellemetlen, sőt még közelléte is kellemetlen érzést okoz. Nem gondol a hazug arra, hogy az ezernyi hazugság után mindig gyanakodni fognak rá? Hogyan hihetnek ezek után abban, amit mond? Mégha az igazat mondja is, aki hallja titokban mindig arra gondol: ,,Vajon most is hazudik?''

Azt kérditek: ,,De mi van a hamis tanúsággal?'' Minden hazugság hamis tanúság. Nemcsak a törvény előtti. Legyetek egyszerűek, amint Isten és a kisgyermek egyszerű. Mondjatok igazat életetek minden pillanatában. Azt akarjátok, hogy jónak tartsanak titeket? Legyetek valóban azok. Ha egy rosszakarótok rosszat
akarna mondani rólatok, száz jó azt mondaná: ,,Nem. Nem igaz. Ő jó. Tettei beszélnek helyette.'' Az egyik bölcsességeket tartalmazó könyv mondja: ,,Egy semmirekellő, igen, egy csirkefogó közelít, hamisság van a szájában... álnokság lakik a szívében, mindig gonoszságon járatja az eszét... Hat dolog van, amit gyűlöl az Úr, s hét, ami utálattal tölti el szívét: a gőgös szem, a hamis nyelv, az ártatlan vért ontó kéz, az álnokságot tervező szív, a gonosz ügyben járó láb, a hazudozó, hamis tanú, s végül, aki viszályt kelt a testvérek között... Az ajkak hibáiba bonyolódik a rossz,... a hamis tanú csak a hamisságot adja tovább... Az igazmondó ajak mindig megmarad, de a hazugság nyelve csak egy pillanatig...'' (Vö. Péld 6,12-19, 12,13.17.19.) ,,Egyszerűnek tűnik a suttogó beszéd, de behatol az ember belsejébe. Az ellenséget felismerjük szavairól, amikor árulást forral. Amikor halkan beszél, ne bízzál benne, mert hét gonoszság rejlik szívében. Kétszínűen elrejti gyűlöletét, de kiderül majd gonoszsága... Aki másnak gödröt ás, maga esik bele, és a kő arra esik, aki legurítja.''
A hazugság bűne oly régi, mint a világ; és nem változik a bölcs gondolata, amit tervez, amint Isten ítélete sem változik a hazugot illetőleg. Mondom nektek: mindig csak egyet mondjatok. Az ,,igen'' legyen mindig ,,igen'', és a ,,nem'' legyen mindig ,,nem'', még a hatalmasok és zsarnokok előtt is. (Vö. Mt 5,37) Akkor nagy lesz jutalmatok az égben. Azt mondom nektek: Legyetek közvetlenek, mint a kisgyermek, aki ösztönszerűleg közelít ahhoz, akiről érzi, hogy jó, anélkül, hogy a jóságon kívül mást keresne. És azt mondja, amit saját jóságában gondol, számítgatás nélkül, nem törődve azzal, hogy sokat mond, és megfeddhetik érte. Menjetek békében, és az Igazság barátotok lesz. Jézus lábánál ült beszéde alatt egy kisgyermek, felemelve fejét, mint egy madár, amelyik szülôjének énekét hallgatja. Most kedves mozdulattal, arcával megsimogatja Jézus térdét és azt mondja: ,,Én és te barátok leszünk, mert te jó vagy és én jót akarok neked. Most én is azt mondom -- és felemeli szavát, hogy mindenki meghallja, kezével utánozva Jézus mozdulatát -- mindnyájan figyeljetek: Én tudom, hová mennek azok, akik nem hazudnak, és jót akarnak a Názáreti Jézusnak. Felmennek Jákob létráján. Fel, fel, fel... az angyalokkal együtt, és utána megállnak, amikor megtalálják az Urat.'' És boldogan nevet, látszik valamennyi foga. Jézus megsimogatja, és a nép közé megy. Visszaviszi a kicsit anyjának: ,,Köszönöm, asszony, hogy átengedted nekem gyermekedet.''
,,Terhedre volt...''
,,Nem. Szeret engem. Ő az Úr kicsije. Legyen az Úr mindig vele és veled! Isten veled!''