M�ria K�za feles�g�n�l

J�zus kor�bban meggy�gy�totta K�za feles�g�t s�lyos betegs�g�b�l. K�za Her�des kir�ly udvari embere volt. K�r�lbel�l negyven�ves, k�zepes termet�. Feles�ge, Johanna, magasabb a f�rj�n�l. Amikor J�zus megl�togatja �ket, nagy �r�mmel fogadj�k. Johanna leborul el�tte, �s megcs�kolja a l�b�t.

-- Minek k�sz�nhetem az �r�met, hogy vend�gem vagy -- k�rdi t�le K�za.

-- Annak, hogy sz�ks�gem van egy helyre, ahol v�rakozhatok Any�mra. N�z�retb�l j�v�k... �s Any�mnak velem kell j�nnie egy ideig. Kafarnaumba megyek majd vele.

-- Mi�rt nem j�ssz hozz�nk? �n m�ltatlan vagyok r�, de... -- mondja Johanna.

-- Te nagyon is m�lt� vagy r�. De Any�mmal van egy rokona, aki n�h�ny napja �zvegy.

-- A mi h�zunk nagy, egyn�l t�bbet is be tudunk fogadni vend�gnek. �s te akkora �r�m�t szerezt�l nekem, hogy h�zam sosincs bez�rva el�tted. Rendelkezz, Uram, te, aki elt�vol�tottad a hal�lt ett�l a h�zt�l, �s felt�masztottad r�zs�mat, aki pomp�san vir�gzik -- mondja K�za, t�mogatva feles�g�t, akit bizony�ra nagyon szeret. L�tszik ez abb�l, ahogy r�n�z.

-- Nem rendelkezem, de elfogadom. Any�m f�radt, �s sokat szenvedett az ut�bbi id�kben. F�l miattam, �s �n meg akarom mutatni neki, hogy itt van valaki, aki szeret engem.

-- �, akkor hozd ide �t! �n �gy fogom szeretni, mint le�nya �s szolg�l�ja -- ki�lt fel Johanna.

               J�zus beleegyezik. K�za kimegy, �s parancsokat ad a szolg�knak. J�zus a pomp�s kertben besz�lget K�z�val �s feles�g�vel. Szolg�ja, Jonat�s, egy k�nyelmes �s gyors kocsival elmegy M�ri��rt N�z�retbe.

               A v�ros forrong a t�rt�ntek miatt. �s amikor M�ria �s rokona, akiket Jonat�s, kir�lyn�kk�nt �dv�z�l, felsz�ll a kocsira, miut�n �tadta a h�z kulcs�t Alfeusnak, S�ra fi�nak, a forrong�s m�g n�vekszik. A kocsi elmegy, mik�zben Alfeus megbosszulja hitv�ny viselked�s�ket J�zus ir�nt a zsinag�g�ban, megjegyezve:

-- A szamarit�nusok jobbak n�lunk! L�tj�tok, Her�des egyik embere mik�nt tiszteli �t �s Anyj�t!... �s mi? Sz�gyellem, hogy n�z�reti vagyok!

               A k�t p�rt k�z�tt igazi kavarod�s t�mad. Van, aki elhagyja az ellens�ges p�rtot, �s Alfeushoz k�zeledik, hogy ezernyi dolgot k�rdezzen t�le.

-- De biztos! -- v�laszolja Alfeus. -- Vend�gek a prokur�tor h�z�ban. Hallott�tok, mit mondott a fel�gyel�je: ,,Uram k�ri, hogy tisztelj�tek meg a h�z�t.'' ,,Tisztelj�tek meg...'', �rtitek? �s �, a gazdag �s hatalmas K�za, �s feles�ge kir�lyi hercegn�. ,,Tisztelj�tek meg!'' �s mi, azaz ti, k�vel akart�tok megdob�lni. Sz�gyen!

A n�z�retiek nem v�dekeznek, �s Alfeus m�g er�teljesebb� v�lik:

-- M�r azzal, hogy � mellette van, mindene megvan! �s nem szorul emberi t�mogat�sra. Vagy nektek haszontalannak t�nik, hogy valaki bar�tj�ul tudhatja K�z�t? Azt hiszitek, javunkra v�lik, ha � megvet minket? � a negyedes fejedelem prokur�tora, �rtitek? Nem sz�ltok semmit? Szamarit�nusokk�nt viselkedtek Krisztussal szemben? Magatokra vonj�tok a nagyok gy�l�let�t. �s akkor... �, akkor akarlak l�tni titeket! Az �g �s a f�ld seg�ts�ge n�lk�l! Ostob�k! Gonoszok! Hitetlenek!

A szidalmak j�ges�je �s a fedd�sek folytat�dnak, mik�zben a n�z�retiek levertek, mint a megvert kuty�k. Alfeus egyed�l marad, mint egy bossz��ll� f�angyal M�ria h�z�nak ajtaj�ban...

               K�s� est�re j�r m�r, amikor Jonat�s kocsija meg�rkezik. K�za szolg�i, akiket az �rszem m�r �rtes�tett, jelet adnak, �s l�mp�kkal odasietnek, n�velve a hold f�ny�t.

               Johanna �s K�za odasiet. J�zus is megjelenik, mosolyogva. M�g�tte a tan�tv�nyok csoportja. Amikor M�ria lesz�ll, Johanna a f�ldre borulva �dv�zli:

-- Dics�ret a kir�lyi t�rzs vir�g�nak! Dics�ret �s �ld�s az �dv�z�t� Ige Anyj�nak!

K�za is oly m�lyen meghajol, hogy ann�l m�lyebben m�g Her�des el�tt sem tudna meghajolni, �s azt mondja:

-- �ldott legyen ez az �ra, amely t�ged hozz�m vezet! �ldott vagy te, J�zus Anyja!

               M�ria kedvesen �s al�zatosan v�laszol:

-- �ldott a mi �dv�z�t�nk, �s �ldottak a j�k, akik szeretik Fiamat.

               Mindny�jan bel�pnek a h�zba, ahol a leg�l�nkebb �dv�zl�ssel fogadj�k �ket. Johanna M�ria kez�t fogja, �s mosolyogva mondja:

-- Ugye megengeded nekem, hogy �n szolg�ljalak ki t�ged?

-- Nem engedem. �t, mindig �t szolg�ld �s szeresd! Akkor m�r mindent megadt�l nekem. A vil�g nem szereti �t... Ez az �n f�jdalmam.

-- Tudom. Mi�rt nem szereti �t a vil�g egyik r�sze, amikor m�sok �let�ket adn�k �rte?

-- Az�rt, mert � a jel, akinek sokan ellentmondanak. Mert � a t�z, amely megtiszt�tja a f�met. Az arany megtisztul. A salak lehull a f�ldre, �s eldobj�k. Megmondt�k ezt nekem akkor, amikor � m�g kicsiny volt... (V�. Lk 2,33-35) �s a j�vend�l�s napr�l-napra teljesedik...

-- Ne s�rj, M�ria! Mi szeretj�k �t, �s megv�dj�k -- vigasztalja Johanna.

               De M�ria folytatja csendes s�r�s�t, amit csak Johanna l�t, a f�ls�t�t sarokban, ahol �lnek.

(2-435)