�r�sai 

Valtorta M�ria �r�sainak legnagyobb r�sz�t mindenf�le neh�zs�gek  k�z�tt adt�k ki.  Nem k�s�rte h�rver�s, m�gis, csod�latos m�don, cs�ndben terjed Olaszorsz�gban �s szerte a vil�gon, �s be�rnek a teljes �ldozat lelki gy�m�lcsei. 

�r�sai kb. tizen�tezer f�zetoldalnyit tesznek ki k�z�r�sban. Ezeket f�leg 1943. �prilis 23-a �s 1947. �prilis 27-e k�z�tt vetette pap�rra, kis r�sz�ket pedig 1948 �s 1951 k�z�tt. 

 A tizen�tezer oldalt kedvez�tlen id�kben �s k�r�lm�nyek k�z�tt (h�bor�, kitelep�t�s, n�lk�l�z�sek, betegs�g �s mindenfajta megpr�b�ltat�s k�zepette) �rta. Nem k�sz�tett el�zetes v�zlatokat vagy piszkozatot, hanem k�zvetlen�l, azonnal �rta tele 122 f�zetet, minden �tn�z�s, �jra fogalmaz�s vagy jav�tgat�s n�lk�l.  Nem �lltak rendelkez�s�re tud�s szem�lyek vagy megfelel� k�nyvek, a Szent�r�s �s X. Pius Katekizmusa kiv�tel�vel.

Valtorta M�ria n�ha m�g a fejezetek sorrendj�t is csak k�s�bb jelezte.

M�veinek majdnem k�tharmad r�sz�t alkotja az a hatalmas elbesz�l� �s tudom�nyos m�, amely a Boldogs�gos Sz�z M�ria sz�let�s�vel kezd�dik, majd kibontakozik J�zus elrejtett �let�n, nyilv�nos m�k�d�s�n, szenved�s�n, hal�l�n �s felt�mad�s�n kereszt�l, �s a Sz�zanya mennybe val� felv�tel�vel fejez�dik be.

A m� olasz c�me: Il Poema dell'Uomo-Dio, �s jelenleg t�z k�tetre osztva kaphat�. Leford�tott�k m�r a teljes m�vet franci�ra, spanyolra, folyamatban van (1989 elej�n) a n�met �s az angol ford�t�s kiad�sa, terbevett�k a magyar kiad�st is. R�szletei megjelentek m�r a magyaron k�v�l sok m�s nyelven is.

A nagy J�zus �letrajzon k�v�l kiadt�k Valtorta M�ria �n�letrajz�t, szent P�lnak a r�maiakhoz �rt level�nek magyar�zat�t, a korabeli mise leck�inek magyar�zat�t, �s egy�b �r�sainak gy�jtem�ny�t, h�rom vaskos k�tetben. Tervezik leveleinek kiad�s�t is.

Valtorta M�ria mindig kifejezetten isteni eredet�nek tartotta l�tom�sait �s a dikt�l�sokat. Sohasem f�radt bele annak hangoztat�s�ba, hogy � csak „eszk�z”, „szersz�m”, „toll” Isten kez�ben.

A tan�k, de f�leg Diciotti M�rta kijelentik, hogy M�ria b�rmely pillanatban hozz�fogott az �r�shoz, �gyban �lve, t�rd�n a f�zettel, kegyetlen szenved�sek k�z�tt is, m�gis a legnagyobb term�szetess�ggel �s minden felt�n� jel n�lk�l. F�lbe lehetett �t szak�tani minden semmis�g�rt, �s ut�na k�nnyed�n folytatta munk�j�t.

„�ll�thatom -- olvassuk Valtorta M�ria egyik nyilatkozat�ban – hogy semmif�le emberi forr�smunka nem �llt rendelkez�semre ahhoz, hogy megtudhassam, mit is �rok, �s gyakran azt sem �rtem, amit le�rok.”

B�r ad�dtak ellenv�lem�nyek �s harcos hangok is, Valtorta M�ria �r�sait magasrang�  hittud�sok �s vil�gi szem�lyek sz�ban �s �r�sban egyar�nt elismert�k. K�l�n�sen m�veinek eredetis�g�t �s p�ratlan mivolt�t hangs�lyozt�k, �s azt, hogy t�k�letes �sszhangban �llnak a katolikus Egyh�z tan�t�saival. Azt is kiemelt�k, hogy m�ve nem ar�nyos emberi tud�s�hoz, b�r elismerik az �r�n� �rtelmi k�pess�geit, eml�kez�tehets�g�t, m�velts�g�t, kitart�s�t, minden lelki �s szellemi adotts�g�t. Nem tartj�k azonban lehets�gesnek, hogy annyi pontos ismeret �s oly m�ly tud�s lett volna benne f�lhalmoz�dva.

XII. Pius p�pa, 1948-ban, amikor �tn�zte a k�ziratot, kijelentette az azt bemutat� teol�gia-tan�rnak, Corrado Berti aty�nak: „Adj�k ki ezt a m�vet �gy, amint van, an�lk�l, hogy nyilatkozn�nak rendk�v�li vagy kev�sb� rendk�v�li eredet�r�l. Aki elolvassa, majd meg�rti.”

H�res szent�r�stud�sok �s hittud�sok is elismer�leg nyilatkoztak r�la: Bea b�boros, Gabriele A. Allegra, Felice Cappello S. J., Alfonso Carinci �s Msgr. Gabriele Roschini.

J�zus, 1943 augusztus 23-�n ezt mondta M�ri�nak: „J�zans�gra van sz�ks�g aj�nd�kom haszn�lat�ban. Nem ny�lt �s zajos, hanem lass� �s fokozatosan terjed�, n�vtelen terjeszt�sre.  Amikor kezed b�k�ben megnyugszik a dics�s�ges  felt�mad�sra v�rva, akkor, �s csak akkor  fogj�k eml�teni nevedet.”