�lete

 Valtorta M�ria, ez a kiv�teles, rendk�v�li adotts�gokkal meg�ldott egy�nis�g, megelevenedik el�tt�nk �n�letrajz�ban, amelyet 1943-ban fejezett be, miel�tt l�tom�sai megkezd�dtek volna. A tov�bbi id�szak esem�nyeit m�s �r�sos adatok �s szem�lyes tan�bizonys�gok seg�ts�g�vel �ll�totta �ssze a szerz�.

 M�ria 1897. m�rcius 14-�n sz�letett Casert�ban, ahol lombardiai sz�rmaz�s� sz�lei akkor �ltek. Apja, J�zsef (1862--1935) alhadnagy a Cavallereggi Guide 19. regimentj�ben. A g�ppusk�s osztag vezet�je szel�d, szeretetrem�lt� egy�nis�g. Anyja, Fioravanzi Izisz (1861--1943) viszont kem�ny, szigor� term�szet� asszony. A francia nyelv tan�rn�je. Sz�let�sekor M�ria �letvesz�lyben volt. Ut�na pedig egy szenved�lyes, szerencs�tlen term�szet� dajk�ra b�zt�k. Egyetlen gyermek maradt. Anyja el�z�leg elvesztett egy fi�gyermeket, n�h�ny �r�val sz�let�se ut�n, pedig nagyon v�gy�dott egy fi�ra. Alig volt 18 h�napos, amikor csal�dja a romagnai Faenz�ba k�lt�z�tt, majd pedig 1901-ben Mil�n�ba.

  A lombard f�v�rosban, n�gy �s f�l�ves kor�t�l az Orsolyit�k �vod�j�ba j�rt. Itt tal�lkozott el�sz�r Istennel, �s �bredt fel benne ,,a v�gy, hogy az�ltal vigasztalja meg J�zust, hogy hasonl�v� v�lik hozz� a szenved�sben, amit �nk�nt, szeretetb�l szenved el.'' H�t�ves kor�ban, 1904-ben a Marcella n�v�rek int�zet�be iratt�k be. Itt kezdte el elemi iskolai tanulm�nyait. Azonnal kit�nt �rtelmess�g�vel, �s oszt�lyels�lett. 1905-ben r�szes�tette �t a b�rm�l�s szents�g�ben Andrea Ferrari b�boros, akit ma m�r ,,Isten Szolg�ja''-k�nt tisztelnek, mert elkezdt�k boldogg�avat�s�t. 1907 szeptember�ben a Valtorta csal�d Vogher�ba ment lakni, mert oda helyezt�k az apa ezred�t. M�ria itt a v�rosi iskol�ba ker�lt, �s hetente egyszer franci�t is tanult a Franciaorsz�gb�l el�z�tt n�v�rekt�l. 1908-ben j�rult els��ldoz�shoz, amin nagy szomor�s�g�ra apja nem vehetett r�szt, mert anyja f�l�slegesnek �t�lte jelenl�t�t. Az anya zsarnoks�ga �s az apa enged�kenys�ge k�vetkezt�ben M�ria 1909 m�rcius�ban koll�giumba ker�lt. M�ria pomp�san �rezte mag�t az Irgalmas N�v�rek koll�gium�ban, ahol �t iskola�vet v�gzett el n�gy napt�ri �v alatt, 1913 febru�rj�ig. Nagylelk�s�g, hat�rozotts�g, kitart�s �s h�s�g jellemezt�k. Szerette a tanul�st, a rendet �s az engedelmess�get. Ez�rt mintak�pk�nt emlegett�k. Az anya azonban ism�t beleavatkozott le�ny�nak �let�be, �s Technikumba �ratta be, holott neki semmi �rz�ke se volt a matematik�hoz. Nem is ker�lhette el az ,,�nnep�lyes buk�st:'' A klasszikus tananyagban azonban j�nak bizonyult, �s le�retts�gizett. A koll�giumban buzg�n vett r�szt az utols� lelkigyakorlaton, ,,mert tart�s gy�m�lcs�t akart bel�le mer�teni, hogy programja legyen eg�sz vil�gi �let�re''. Az �r tudt�ra adta M�ri�nak, ,,milyennek kell lennie �let�nek Istenben, Istennel val� kapcsolat�ban, hogy megfeleljen Isten akarat�nak.''

 1913 tavasz�n a Valtorta csal�d Firenz�be k�lt�z�tt, mert az apa, eg�szs�gi okokb�l, nyugalomba vonult. M�ria gyakran f�lkereste apj�val a v�ros sz�p helyeit. Odahaza, saj�t elhat�roz�s�b�l, folytatta az el�bbi, koll�giumi �letet. Anyja azonban igyekezett g�tolni �t ebben, vall�sellenes oktat�saival. Firenz�ben M�ria megismerkedett egy sz�p, gazdag �s m�velt fiatalemberrel: Robert�val. Szerett�k is egym�st, n�ma, t�relmes, tisztel�szeretettel. A k�ny�rtelen anya azonban m�r cs�r�j�ban elfojtotta ezt a gy�ng�d �rzelmet. Hasonl� sorsra jutott kilenc �vvel k�s�bb egy katonatisztnek k�sz�l�ifj�hoz, M�ri�hoz f�z�d� kapcsolata is. 1916 tavasz�n, ,,az elkesered�s �s s�v�rg�s sz�rny� id�szak�ban'', az �r egy �lommal vonzotta mag�hoz. Ez az �lom elevenen megmaradt M�ria eml�kezet�ben. �lm�ban, amely vil�gosan el�revet�tette �r�i tev�kenys�g�nek evang�liumi t�m�j�t, J�zus sietett M�ria seg�ts�g�re. �gy �bred fel, mint akit ,,valamilyen, nem f�ldi eredet� f�ny vil�g�tott meg.'' A vil�gt�l val� elvonul�s ideje azonban m�g t�vol volt. 1917-ben Valtorta M�ria az irgalmas sz�v� �pol�n�k sor�ba l�pett, �s tizennyolc h�napon �t m�k�d�tt �pol�n�k�nt a firenzei katonai k�rh�zban. Azt k�rte, hogy k�zkaton�kat �polhasson �s ne tiszteket, mert az�rt ment, ,,hogy a szenved�ket szolg�lja, nem pedig, hogy kac�rkodjon vagy f�rjet tal�ljon.'' A felebar�ti szeretet gyakorl�sa k�zben �gy �rezte, hogy mindink�bb k�zeledik Istenhez. Egy v�ratlan esem�ny jelezte fokozatos f�l�ldoz�s�nak kezdet�t.

 1920. m�rcius 17-�n anyja t�rsas�g�ban ment az utc�n, amikor egy hitv�ny gyerek, egy �gyb�l kit�rt vasr�ddal teljes er�b�l h�tba v�gta. M�ria h�rom h�napig nyomta az �gyat. Ez mintegy �zel�t� volt k�s�bbi betegs�g�b�l. Ugyanennek az �vnek okt�ber�ben, sz�leivel Reggio Calabri�ba utazott, vend�gs�gbe, Belfanti nev� unokatestv�reihez, akik hatalmas sz�llod�k tulajdonosai voltak. Lelke ism�t er�re kapott az ottani t�j csod�latos term�szetvil�g�ban. Eg�szs�ges tanul�si kedve is kiel�g�lt unokatestv�re, Klotild, ,,gy�ny�r� k�nyvgy�jtem�ny�ben''. Klotild ,,igen m�velt n� volt'', �s ki tudta v�logatni a st�lus �s cselekm�ny szempontj�b�l legkiv�l�bb k�nyveket. Az �r, ez alkalommal, egy k�nyvet haszn�lt fel, hogy ism�t hatalmas l�k�st adjon neki. Fogazzaro Antal: A Szent c�m� k�nyve kit�r�lhetetlen jegyet nyomott sz�v�be; m�ghozz� j�  jegyet. Itt M�ria ism�t tapasztalta a m�r el�bb is jelentkezett furcsa �rz�st, ,,mintha ujjaib�l hossz�, igen hossz� sz�lak induln�nak ki, amelyek kiny�lnak a v�gtelen t�rbe, �s ott �sszekapcsol�dnak a t�bbi hozz� hasonl� sz�lakkal'', amelyek m�s szem�lyekt�l indultak ki, mintegy �hajtva az �sszefon�d�st. Reggi�ban ezenk�v�l �jb�l kivir�gzott Szent Ferenc ir�nti rajong�sa, ami lelkis�g�nek �lland�  jellemvon�sa lesz. De ugyanitt omlott �ssze M�ri�val val� jegyess�ge, anyja mesterked�sei k�vetkezt�ben. 1922. augusztus 2-�n visszautazott Firenz�be, �s m�g k�t �vig maradt ott, �sszet�rten ,,keser�eml�kei'' miatt. A csal�d 1924 szeptember�ben v�gleg Viareggi�ba k�lt�z�tt, a k�s�bb megvett kis h�zba. M�ria Viareggi�ban is folytatta visszavonult �let�t. N�ha kis�t�lt a tengerhez �s a fenyvesbe, vagy a bev�s�rl�sok �r�gy�vel ment el hazulr�l. Ezek a bev�s�rl�sok lehet�v� tett�k r�vid l�togat�sait a szents�gi J�zusn�l an�lk�l, hogy mag�ra vonta volna miattuk anyja vill�mait.

 A Gyermek J�zusr�l nevezett Szent Ter�z p�ld�j�n felbuzdulva, akinek Egy l�lek t�rt�nete c�m� k�nyv�t egyhuzamban olvasta v�gig, 1925. janu�r 28-�n �ldozatul k�n�lta fel mag�t az irgalmas Szeretetnek, s ezt a felaj�nl�st ezent�l mindennap meg�j�totta. E pillanatt�l kezdve J�zus ir�nti szeretete m�rhetetlen�l megn�tt, �gyannyira, hogy saj�t szavaiban �s tetteiben J�zus jelenl�t�t �rezte. F�t�tte a v�gy, hogy Isten�nek szolg�ljon. Ez�rt szeretett volna bel�pni Szent P�l T�rsas�g�ba, de meg kellett el�gednie ,,egy al�zatos, elrejtett, egyed�l Isten �ltal ismert apostolkod�ssal, amelynek lend�t�i ink�bb a szenved�s, mint a cselekv�s voltak.'' Azonban, 1929 december�t�l kezdve, amikor bel�pett a Katolikus Akci�ba, mint a le�nyok kultur�lis k�ld�ttje, nyilv�nosan is a lelkek jav�nak szentelhette mag�t. Munk�j�t odaad�an v�gezte, �s az �ltala tartott el�ad�sok egyre t�bb hallgat�t vonzottak a nem-h�v�k k�z�l is. K�zben az a nagy elhat�roz�s �rlel�d�tt meg benne, hogy �ldozatul aj�nlja fel mag�t az isteni Igazs�goss�gnak is, �s erre ,,egy m�g tiszt�bb, m�g �nmegtagad�bb �lettel k�sz�lt fel''. M�r j�val el�bb sz�zess�gi, szeg�nys�gi �s engedelmess�gi fogadalmat tett. Az �j felaj�nl�s 1931. j�lius 1-�n t�rt�nt. E napt�l kezdve egyre kev�sb� k�m�lt�k a testi �s a lelki szenved�sek. 1933. janu�r 4-e volt az utols� nap, amelyen M�ria, v�gtelen er�lk�d�ssel, utolj�ra ki tudott menni a h�zb�l. 1934. �prilis 1-t�l kezdve pedig t�bb� nem kelt f�l az �gyb�l. Ekkor vette kezdet�t ,,er�s szeretet-elragadtat�sban'' hossz�, tev�keny betegs�ge. Eszk�z lett Isten kez�ben.

 K�ldet�se ez volt: ,,Szenvedni, engesztelni �s szeretni''. Ebben az id�szakban, pontosan 1935. m�jus 24-�n l�pett a Valtorta h�z szolg�lat�ba Diciotti (ejtsd: dicsotti) M�rta, aki h�s�ges t�rsn�je lett M�ri�nak, ,,hallgat�ja'' �r�sainak, szeret� gondoz�ja �s seg�t�je hal�l�ig, hal�la ut�n pedig eml�kei �rz� je. (Az�ta m�r � is meghalt.) A vigasztal� t�nyt, hogy bar�ts�gos szem�ly ker�lt mell�je, m�ly f�jdalom k�vette: egy h�nap m�lva, j�nius 30-�n meghalt az apja. Az apa ,,mindig t�relemmel, szel�den �s szeretettel v�gezte k�teless�g�t, megbocs�totta a s�relmeket, j�val viszonozta a rosszat, lek�zd�tte irt�zat�t az ir�nt, aki �t f�lreismerte �s minden percben megsebes�tette.'' (C�lz�s feles�g�re.) M�ria �let-hal�l k�z� ker�lt f�jdalma miatt, hogy nem lehetett apja mellett, annak utols� pillanataiban, s�t m�g halottk�nt sem l�thatta �t. Az anya a ,,k�s�n �bredt szeretet ostoba megnyilv�nul�sai'' ut�n m�g kegyetlenebb� �s zsarnokibb� lett, mint el�bb. ,,Az, hogy teljesen �nmaga ur�v� v�lt, megzavarta az esz�t.'' M�ria pedig, beteg�gy�n, tov�bb szenvedett �s szeretett. Egyre jobban �tadta mag�t Isten akarat�nak. Vigasztalta a b�nk�d�kat, helyes ir�nyba terelte a lelkileg t�velyg�ket, elfogadta a bek�vetkez� id�kre vonatkoz� f�jdalmas figyelmeztet�seket, �s mindenben kimutatta jellem�nek f�rfias erej�t, �s Istenre ir�nyult elm�j�nek �les felfog�s�t.

 1942 t�j�n Valtorta M�ri�t megl�togatta Romualdo M. Migliorini (ejtsd: miljorini) atya, a Szervit�k rendj�b�l. Lelki-vezet� je lett �s n�gy �ven �t az is maradt. Migliorini atya k�r�s�re, 1943-ban, M�ria beleegyezett �n�letrajz�nak meg�r�s�ba, azzal a kik�t�ssel, hogy lelke teljes f�lt�r�s�val elmondhat minden j�t �s minden rosszat. Alighogy befejezte �n�letrajz�t, megkezd�dtek l�tom�sai, �s ezzel kapcsolatos �r�i tev�kenys�ge. N�h�ny �v leforg�sa alatt, egyhuzamban tizen�tezer f�zet-oldalt �rt tele, amit csak most kezdenek egyetemesen elismerni, mint tudom�nyos �s irodalmi alkot�st. Mindezt az esem�nyek �s szem�lyek �ltal okozott kimondhatatlan testi-lelki szenved�sek k�z�tt vetette pap�rra, minden tekintetben kedvez�tlen k�r�lm�nyek k�z�tt. A felaj�nl�sok sora m�g nem �rt v�get. 1949. �prilis 18-�n M�ria felaj�nlotta Istennek azt az �ldozatot, hogy nem �ri meg m�ve j�v�hagy�s�t, �s ezt megtoldotta m�g �rtelme �rt�kes odaaj�nd�koz�s�val is. Az �r elfogadta felaj�nl�s�t. Amikor ugyanis M�ria l�tta a m� elg�ncsol�s�t, fokozatosan mag�ba z�rk�zott, 1956-t�l pedig lelkileg elszigetel�d�tt k�rnyezet�t�l. Amikor teljesen munak�ptelenn� v�lt, akkor is meg�rizte tiszta, der�s k�lsej�t. Nyugodtan �lt �gy�ban, mint egy nagy gyermek, akinek arra is sz�ks�ge van, hogy megetess�k, de sohasem k�rt semmit sem.

 A h�zban Diciotti M�rt�n k�v�l m�s nem lakott, mert 1943-ban M�ria anyja is meghalt. M�ri�nak kev�s l�togat�ja akadt, bar�ti k�re is megritkult. M�ria csendben hunyt el, 1961. okt�ber 12-�n, f�l tizenegykor, �let�nek 65., betegs�g�nek 28. �v�ben. 1944-b�l sz�rmaz� egyik �r�s�ban olvassuk, hogy az �r azt mondta neki: ,,Milyen boldog leszel, amikor majd �szreveszed, hogy az �n vil�gomban vagy, �s hogy �gy �rkezt�l ide a szeg�ny vil�gb�l, hogy �szre sem vetted. Egy l�tom�sb�l ker�lt�l �t a val�s�gba, mint a kisgyermek, aki anyj�r�l �lmodik, �s arra �bred, hogy anyja sz�v�re szor�tja. �gy teszek majd �n is veled.'' Hal�los �gy�hoz a Szervita harmadrend t�rsigazgat�j�t h�vt�k. M�ria ugyanis tagja volt mind a Szervita, mind a ferences harmadrendnek. Abban a pillanatban, amikor a pap kimondta a lelket buzd�t� szavakat: ,,T�vozz el, kereszt�ny l�lek, ebb�l a vil�gb�l'', M�ria lehajtotta fej�t, �s meghalt. Val�ban az engedelmess�g testtart�sa volt ez, engedelmes �let�ben a legutols�. Holttest�t ugyanabban a szob�ban, ugyanazon az �gyon ravatalozt�k fel, amely tan�ja volt szenved�seinek, munk�ss�g�nak, felaj�nl�sainak �s hal�l�nak. M�r �vekkel el�bb elk�sz�tette halotti ruh�j�t, a keresztel�si kend�t, amely fej�t fogja takarni, le�rta a mondatot, amit majd a kis gy�szlapra kell nyomtatni: ,,A szenved�st befejeztem, de szeretni nem sz�n�m meg''.

 A gy�rsz�m�, de megillet�d�tt l�togat�k megcsod�lhatt�k jobb kez�nek feh�rs�g�t -- annak f�radhatatlan kez�t, aki mag�t ,,az �r �r�toll�nak'' nevezte -- m�g bal keze lassan elk�k�lt. T�rdei pedig, amelyek �r�asztalul szolg�ltak, kiss� hajlottnak l�tszottak m�g most is, hogy igazi pihen�re t�rt. Okt�ber 14-�n temett�k el, kor�n reggel, egyszer�en, amint m�r r�gen meghagyta. A Szent Paulinusz pl�b�niatemplomban v�gzett beszentel�si szertart�s ut�n, r�vid aut�sor k�s�rte a holttestet a Misericordia temet�be. T�z �vvel k�s�bb, 1971. okt�ber 12-�n exhum�lt�k a maradv�nyokat. Ezeket k�l�nleges kezel�snek vetett�k al�, hogy megmarad�sukat biztos�ts�k, majd ugyancsak a viareggi�i temet�ben, csal�di s�rban helyezt�k el. Azonban 1973. j�lius 2-�n �tvitt�k a firenzei Santissima Annunziata templomba, �s a Szervita aty�k k�ptalani k�poln�j�ban temett�k el.